Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

MŰTÁRGYVÉDELEM - FERENCZ Eszter: KIEMELÉSTŐL A RESTAURÁLÁSIG

FERENCZ Eszter mindig számolni kell. Helyszíni dokumentálás 5 után, a feltárási állapot száraz gézzel lett rögzítve (10. ábra). Töredékes üveg: Nagyon sok erősen töredékes üveg­tárgy került elő Sárváron. Ilyenkor csak a helyszíni doku­mentáláshoz elengedhetetlen mértékben lett a perem­részük kibontva. Az üvegtestre közvetlenül nem lehetett rábontani, ezért a körülötte lévő földből egy héj lett ráhagyva. Ezt körülvéve, ragasztóanyag alkalmazása nélküli gézes körbetekerés tartotta helyben a műhelybe kerülésig a töredékeket (11. ábra). Üvegeknél lehetőleg el kell kerülni a közvetlen felületre alkalmazott ragasz­tást, mert az apró szilánkoknál és rétegesen málló, érdes felületű töredékeknél a később elkezdett tisztítást meg­nehezíti a törésfelületeken és mélyedésekben megülő ragasztómaradvány. Ha ez mégis elkerülhetetlen, min­denképp könnyen visszaoldható típust kell választani. A sárvári ásatáson a Paraloid B 72 készítmény 6 acetonos oldata vált be úgy, hogy nem közvetlenül a tárgyak felü­letén került alkalmazásra, hanem az üvegek körül lévő földre tekert géz lett átitatva, megerősítve vele. Ez a va­riáció különösen tárgycsoportok egybentartására bizo­nyult jó megoldásnak (12. ábra). Átalakulási fázisban lévő üveg: Amikor szerkezetileg ennyire meggyengült tárgyakról van szó, akkor a cél a meglévő információkból minél többet megmenteni, hi­szen ilyen esetben annyira üvegszerűtlenné válik az anyag, hogy gyakran csak a föld formájából lehet követ­keztetni a tárgy alakjára. A Sárváron előkerült ilyen darab esetében - amennyire lehetett - a felszínhez közel eső rész meg lett tisztítva, Paraloid B72 acetonos oldatával átitatott gézzel rögzítve, földdel együtt lett kiemelve. RESTAURÁLÁS ELŐTTI ÁLLAPOT A talaj minőségétől függően igen nagy különbség volt az agyagos, kavicsos rétegből és a homokos feltöltésből előkerült anyagok állapota között. Az agyagos rétegben lévő tárgyakra az eróziós folyamatok koncentráltabban hatottak, 7 nagyobb károsodások alakultak ki. Ezek erősen töredezett, szinte már átalakulási fázisban lévő töredé­kek voltak, míg a homokos rétegből igen jó megtartású, ép üvegek lettek kiemelve. Összességében az üvegek­nél a legnagyobb problémát az jelentette, hogy egy ré­szük a föld rájuk nehezedő súlyától összeroppant, szi­lánkosra tört állapotban került elő. Ezek tisztítása, újra­felépítése, teljes restaurálása különösen időigényes feladatnak bizonyult. A rárakódott földes szennyeződés miatt a korrózió és a mállás mértékét nem lehetett előre meghatározni az egyes tárgyaknál. Fizikai károsodásukat csak tisztítás után lehetett pontosan felmérni. MIKROSZKÓPOS ANYAGVIZSGÁLATOK A mikroszkópos vizsgálatok Leica M76 sztere­omikroszkóppal, ráeső fényben, 25.0-80.0 érték közötti nagyításban, a szombathelyi Savaria Múzeum restaurá­tor műhelyében készültek. 8 A mikroszkópos felvételek segítségével a készítéstechnikai nyomokat és a korró­ziós folyamatok szintjét lehetett felmérni, vizsgálni, kiér­tékelni az alábbiak szerint. Készítéstechnika: Az üvegek formába fúvással ké­szültek. Ennél a formakialakítási eljárásnál utolsó lépés­ként az előkészített hólyagot a keményfa formába süllyesztik, ahol forgatás közben egyidejűleg készre fúj­ják. Az üveg felületére eközben úgynevezett fúváscsíkok rajzolódnak a perem irányába tartó spirális vonalban, ha az üvegolvadék nem homogén, és az olvasztókád tete­jéről merítik az üveget. Ez a készítéstechnikai sajátosság a sárvári üvegleleteken is gyönyörűen megfigyelhető (13. ábra). A peremet a pipáról való levágás után síkcsi­szolással egyenesre igazították, az éleket finomcsis­zolással dolgozták el. Az ókori üvegek, a gyártási eljárás hiányosságaiból adódóan, gyakran tele vannak levegő­és szennyeződészárványokkal. Az üvegtárgyak falában is jól megfigyelhetőek ezek a készítéstechnikai hibák (14. ábra). Az üveghibákat három típusba lehet elkülöní­teni a gyártás során az olvadékba kerülő szennyeződé­seken kívül: gázzárványok, üveges zárványok, kristályos zárványok (KITAJGORODSZKIJ 1954). Korróziós folyamatok fázisai: A régészeti üvegtár­gyak állapotát a korrózió mértékével lehet jellemezni. 5 8ontás után fotó, objektum rajz és szintmérés segítségével dokumentálni kell a feltárt adatokat. 6 Metil-metakrilát, etil-metakrilát kopolimer. Gyártó: Rohm & Hass, Philadelphia, USA. Forgalmazza pl.: Szép Mesterségek Boltja, 1082 Budapest, Baross u. 41. 7 A talajban lévő víz reakciós közeg, oldószerként működik az üveg korróziója során. 8 A felvételeket Ferencz Eszter készítette. 394

Next

/
Oldalképek
Tartalom