Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - KELBERT Krisztina: „TÁRSADALMI ANYASÁG" ÉS A MAGYAR ASSZONYOK NEMZETI SZÖVETSÉGE KARITATÍV-SZOCIÁLIS TEVÉKENYSÉGE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI SZOMBATHELYEN
KELBERT Krisztina volt olyan fontos, mint ezekben az időkben" (PAPP 2003. 220-221). A MANSZ tehát kezdetben egyoldalúan, csupán a passzív választójogot elismerve, védte - kizárólag - a keresztény nők politikai jogait a keresztény-nemzeti kormány széleskörű támogatása érdekében, majd a 30-as évek nyitási folyamatának következtében harcot indított a nők mandátumviselői szerepkörének érvényesítése érdekében is. Ez a küzdelem a szombathelyi csoport életében sajnálatosan csupán nyomokban figyelhető meg: mindössze két esetben értesülünk arról, hogy a helyi szervezet hangját hallatta a női választójog érdekében: egy alkalommal 1921-ben határozták el, hogy a kormányhoz tiltakozó feliratot intéznek a női választójog törlése ellen. 6 5 1929-ben pedig tiltakoztak az új közigazgatási reformjavaslat ellen, amely kizárni készült a nőket a választásra jogosultak köréből. 6 6 A munkajog terén szintén kettősség jellemezte a MANSZ-ot. A 20-as években a szervezet csaknem kizárólag a tradicionális női szerepek mellett tört pálcát, s a nő helyét a családi tevékenységi körökre redukálta, amiként ezt a Magyar Asszony korai számai is tükrözték. Az említett súlyponteltolódások következtében azonban a 30-as évek elejétől a szövetség immáron karakterisztikusan védelmébe vette a munkavállaló nőket. Egyre több cikk jelent meg folyóiratukban, amely a kenyérkereső nők létjogosultságát propagálta. 6 7 A szövetség 1938-ban például pályaválasztási információs rendezvényt szervezett nők számára, majd egy évvel később részt vett a kormányzat törvénytervezete elleni tiltakozási akcióban, amely a férjezett hivatalnoknők elbocsátását célozta (PAPP 2003. 220-222). A munkajog melletti voksolást a vidéki csoportokban nehezebb tetten érni. A szombathelyi csoportban ugyan szintén mutatkoztak a 30-as évek elején egyfajta generációs frissülés jelei, főként a fiatal értelmiségi nők vezető pozíciókba kerülésével, 6 8 ám a női munkavállalás melletti egyértelmű kinyilatkoztatásokra, jogkiterjesztésre sajnálatosan nem találhatóak konkrét adatok sem a helyi sajtóban, sem a levéltári anyagban. A helyiek ennek értelmében a nők munkáját főként a hagyományos háziipari és kézimunkatevékenység, 6 9 valamint a nemzetvédelem frontján határozhatták meg, s a kenyérkereső aktivitás elismeréséről vagy népszerűsítéséről feltételezhetőleg nem folytattak hivatalos párbeszédet a nyilvánosság előtt, legalábbis ennek nem maradt fenn érdemi, értékelhető nyoma. Ehelyett lényegesen nagyobb súllyal esett latba a korszakban a helyi szervezet részéről - a hivatalos konzervatív diskurzussal és a központi szervezet tevékenységével 7 0 párhuzamosan - az elesett nőknek és a sokgyermekes, rászoruló anyáknak a védelmezése. Szombathelyen a MANSZ a szegénysorsú nők támogatását különféle módokon igyekezett megoldani. Esetenként a MANSZ-hölgyek javaslatokat tettek például a cseléd nélkül élő háziasszonyok városgazdálkodásból eredő problémáinak megoldására, 7 1 tanfolyamokat - például analfabéta kurzust - szerveztek az írástudatlan nők számára, 7 2 vagy tárgysorsjátékot rendeztek a rászoruló nők foglalkoztatására. 7 3 Ugyanakkor tervbe vették, hogy a szövetség keretein belül létesítenek egy intézményt, amely a faluról városba szegődő leányok felkarolását és felvilágosítását tűzte ki céljául. 7 4 Kétségtelen azonban, hogy a legnagyobb intenzitással a sokgyermekes anyák megjutalmazását végezte a korszakban a szövetség, lévén, úgy gondolták, támogatni kell a szülő édesanyákat, hisz a haza jövője az ő kezükben van. Amint ezt a paradigmát Tormay Cecile is megfogalmazta a MANSZ-tízparancsolat 4. pontjában is: 65 A MANSZ közgyűlése. Ünnepelték özv. Szegedy Györgynét. = Vvm. 1921. jún. 21. 4. p. 66 A nők egységes állásfoglalása az új közigazgatási reformjavaslat 36. paragrafusa ellen. = MA. 1929. 3. sz. 83-84. p. 67 Például: A MANSZ teája a MONE és a MOOSZ tiszteletére. = MA. 1930. 4. sz. 173-174. p. A magyar nők a tudományban. = MA. 1932. 8. sz. 347-351. p. Madarász Erzsébet: Nők a tudományban. Az első magyar orvosnő élete és működése. = MA. 1932. 12. sz. 555-562. p. A MANSZ a női közalkalmazottakért. = MA. 1933. 5. sz. 223-227. p. 68 Például Szemző Magda, a Sorbonne-on végzett magyar-francia szakos gimnáziumi tanár 1936-ban a MANSZ Leánykörének elnöke lett. Lásd: KERESZTÉLY 1936. 10. (Életrajzi feldolgozását - amely a Holokauszt Emlékközpont „A mi iskolánk - és akik hiányoznak" című pályázatán a II. díjat nyerte - lásd: Kelbert Krisztina: Irodalmat tartva - az irodalomtól tartva. Szemző Magda (1907-1988) élettörténele. Kézirat. Savaria Múzeum Néprajzi és Történeti Tár Adattára: HA.577/2011. Továbbá: Vasi Szemle 2012. LXVI. évf. 3. sz. 212-225.) Vagy dr. Saághy Ödönné sz. Balogh Anna a városi adóhivatal tisztviselője (SZEPESHÁZI 1937. 35), írónő, az ifjúsági irodalom helyi alakja (lásd: Vasi notesz. = Vvm. 1944. márc. 5. 4. p.) a MANSZ Leánykörének elnöke és a szombathelyi MANSZ Magyar Asszony-béli tudósítója esetében. 69 A szombathelyi MANSZ háziipari és kézimunka-tevékenységéről lásd: KELBERT 2012. 70 Ismeretes, hogy a MANSZ a leányanyák védelmére felállított Szegeden egy átmeneti leányotthont. Erről lásd: 15 Év [1933.] 4, 20. 71 Panaszok a szemetes ellen. = Vvm. 1922. júl. 5. 4. p. 72 Szombathely. = MA. 1933. 3. sz. 133-135. p. 73 VaML Alisp. Közig. ir. 5294/1933. 74 Vasi Notesz. = Vvm. 1938. ápr. 17. 10. p. 360
