Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - HANUSZ Orsolya: KILÉNYI DÁVID VÁNDOR SZÍNTÁRSULATA SZOMBATHELYEN (1819-1824)
HANUSZ Orsolya Shakespeare Hamletja a rémdrámák borzongását és az érzelmes színdarabok őrülési jeleneteit is nyújthatta. Theodor Körner Zrínyi című darabját a magyar tematika mellett a hatásos záró tabló tartotta sokáig színpadon, 1816-ban a nagyszabású harci jelenetek miatt lett Kotzebue Kereszteslovagok című színjátéka a Pesti Német Színház sikerdarabja. 6 7 A Szombathelyen is bemutatott Cále János vonzereje a hajós jelenetekben rejlett, illetve a táncbetétekkel magyarázható. A táncos jeleneteket ezért külön kiemelve hozták a színlapon. A vígjátékok terén a Burgtheater háziszerzőinek emelkedettebb stílusa jellemző, hiszen Kotzebue, Ziegler, Weissenthurn komédiái ehhez a réteghez tartoznak. Kisfaludy Károly korai vígjátékai is ezzel a műfajtípussal rokonok, egyben a társalgási vígjáték elemeit is felmutatják (Kérők). Shakespeare vagy Goldoni szövegei jelentős átdolgozásban ugyan, de szintén előadásra kerültek. Az elővárosi bohózatok lényegesen kisebb számban szerepelnek a repertoárban, a bécsi külvárosok színházaira jellemző paródiák, travesztiák és tündérjátékok pedig csak szórványosan bukkantak fel Kilényiék színpadán. A magyar és német repertoár egymás mellé állításából jól kirajzolódik a különbség: a német vándortársulatok igyekeztek a bécsi elővárosi színházak legnépszerűbb és legújabb darabjait színpadra állítani. Ezért a legújabb vígjátékok, bohózatok, látványos vitézi játékok vagy az érzelmes drámák különféle műfajai domináltak. Tragédiákat a vándorló német társulatok csak egy-egy kiemelkedő vendégszínész jutalomjátékaként játszottak. Kilényi vándortársulatának műsorán az 1810-es évek végén még meghatározó számban szerepeltek színdarabok az első magyar színtársulat idejéből. A másik műsorréteget a Theater an der Wiennek a korai 1810-es évekre jellemző műsorpolitikája inspirálta. A látvány és teatralitás dimenziói uralkodtak egyrészről: vitézi játékok, csatajelenetek, nagy érzelmek, egzotikum a meghatározó szempont. Másrészről Kilényiék programjában tisztán nyomon követhető a morális színházi funkcióra való törekvés is, mivel a műsor több mint egyharmadát kitevő emelkedettebb vígjátékok és az érzékenyjátékok (főként a Familienlustspiel, weinerliches Lustspiel típusa) emberi léptékű vagy középszerű hőseik révén a kortárs megítélés szerint 6 8 rendkívül alkalmasak a mulattatás mellett a pozitív nevelő hatás kifejtésére. HANUSZ Orsolya Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága - Savaria Múzeum H-9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9. Pf. 14., Hungary konyvtar@savariamuseum.hu IRODALOM BALOGH Gyula - 1892 Egy lap vármegyei színészetünk történetéből. In: Vasmegyei Lapok XXVI. jan. 28, 8. 1-2. - 1903 Színi kerületek. Vasvármegye XXXVI. jan. 11.6. 1-3. BANA József 2007 Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig. Városi Levéltári Füzetek 9. Győr BARTHA Katalin Ágnes 2002 Zsebkönyv és színlap. In: Egyed Emese szerk.: Theátrumi könyvecske. Színházi zsebkönyvek és szerepük a régió színházi kultúrájában. Kolozsvár. 129-157. B AUER , Anton 1952 150 Jahre Theater an der Wien. Zürich, Leipzig, Wien B AYER , József 1887 A nemzeti játékszín története. I-II. Budapest BENYOVSZKY, Kari 1926 Das alte Theater. Kulturgeschichtliche Studie aus Preßburgs Vergangenheit. Bratislava-Pressburg C ENNER Mihály 1965 XIX. század eleji pápai színlapok. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. 83-99. CSATKAI, Endre 1940 Színházi meghívó 1819-ből. Soproni Szemle IV. 6. 384-386. DÉRYNÉ 1955 Emlékezései. Előszó, jegyzetek, szerkesztette Réz Pál. Magyar századok. Budapest Hl. köt. FEISZT György 2010 Adalékok a szombathelyi Sabaria vendéglő történetéhez. In: Előadások Vas megye történetéről. Archívum Comitatus Castriferrei V. Szombathely. 251-257. FEKETE Lőrintz 1820 Magyar játék színi almanak, melly a' nemzeti játszó társaság által szabad királyi Rév-Komárom, Győr, Szombathely, Posony, Sopron, Kis-Márton és Zala Egerszeg városokban az 1820-dik esztendő Boldog Asszony havának 1-ső napjától fogva elő adott játékoknak neveit foglalja magában. Rév-Komárom 67 A siker másik tényezője a színházi közegben újszerűnek ható egyházi tematikában rejlett (KÁDÁR 1923. 27). 68 „Der Dichter darf keine Ideale aufstellen, er muß dem Zauber des Großen und Wunderbaren entsagen, und ohne diesen mächtigen Reiz wirken. Er muß den Miltelpunct der wahren Natur treffen, und sie In ein gefälliges Gewand kleiden." (ZIEGLER 1824. 180-192. 185). 344
