Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - HANUSZ Orsolya: KILÉNYI DÁVID VÁNDOR SZÍNTÁRSULATA SZOMBATHELYEN (1819-1824)

savaR ia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 327-345 Kilényi Dávid vándor színtársulata Szombathelyen (1819-1824) szolgabíró kijelölése a felajánlott adományok gyűjtésére a királyi helytartótanács írásbeli rosszallását váltotta ki: leiratban szólították föl a közgyűlést, hogy a jövőben ne folytassák ezt a gyakorlatot. 4 9 Békássy táblabíró már az ezt megelőző években is foglalkozott a színház számára nyújtott magánadomá­nyok kezelésével. Egy 1820 augusztusában keletkezett jegyzőkönyvi bejegyzés szerint ebben az időszakban tizenketten adakoztak a színjátszók javára, köztük a vár­megyei apparátus tisztségviselői, két táblabíró, két esküdt és a tiszti főügyész. Békássy táblabíró ajánlotta fel a legmagasabb összeget, 200 Ft-t, ez alkalommal összesen 1015 Ft gyűlt össze. 5 0 Egy állandó színház működtetéséhez szükséges összeg nagyságát jól érzékelteti Kolosváry Pál székesfehérvári főszolgabíró, az ottani Nemzeti Színjátszó Társaság igaz­gatójának beszámolója. 5 1 Levelében újra sürgette a du­nántúli megyék együttműködését, megírta az eddig elért eredményeket, és a következő esztendők színházfejlesz­tési koncepcióját is vázolta. A székesfehérvári társulatra elköltött adományokból összegyűlt összeg 1820 végén 23.000 Ft volt. Ebből valósult meg a játékszín felújítása, jelmezek, dekorációk, könyvtár beszerzése. Évi állandó működésre Kolosváry 12.000 Ft-t lát szükségesnek, ami­ből a színházügy fejlődését is biztosítani lehetne: jó ere­deti színműveket támogathatnának és az énekes után­pótlás nevelésére iskolát alapíthatnának. Vasvármegye közgyűlése válaszul megerősítette 1821. december végén az előző évben tett határozatát „a Magyar Szín Jádzó Intézet elöl segéllésére ajánlott kétezer foréntok eránt", amelyeket „boldogabb időkig továbbat is az eö mivoltában meg hagyni szükségesnek látták"." A SZOMBATHELYEN KIADOTT MAGYAR THEATRUMI ALMANAK A színház ügye iránti élénk érdeklődés az 1820 körüli években ösztönözhette a Kilényi-társulat súgóját, Lázár Jánost egy szombathelyi zsebkönyv kiadására, hiszen a színházi zsebkönyvek megjelentetése és az ezekből befolyt bevétel a súgók privilégiuma volt. (BARTHA 2002. 134-135). A Magyar theatrumi almanak, melly tekén­tetes ns. Vass vármegyének Szombathely városába múlatozó nemzeti színjátszó társaság által elő adatott játék darabok' neveit foglallya magába az első szom­bathelyi kiadású füzet ebben a műfajban 5 3 (5. kép). A nyolc oldalas könyvecskét nyomdahely megjelölés nélkül adták ki, 5 4 tartalmazza a játszó tagok neveit abc sorrendben, az előadott darabok rövidített címeit és műfaji besorolását (ehhez rövidítésjegyzéket ad meg) a szerző és fordító nevének mellőzésével, egy előszót „A Nagy Lelkű Hazafiak!"-hoz, valamint két verset „A Nagy Lelkű Magyar Nyelv Pártfogóihoz" és ,,A' Nem­zeti Nyelvhez" címmel. A felsorolt 31 előadás 1821. december 30. és 1822. február 14. között zajlott. Az adott 33 színdarab egyharmada vígjáték, az érzékenyjátékok és az énekesjátékok aránya 20-20%. A vitézi játékok száma visszaszorult, de négy szomorújá­tékot játszottak. A zsebkönyv egy tabló (EgyptusiJózsef) előadásáról számol be, de a korabeli gyakorlat szerint a ténylegesen bemutatottak aránya ennél magasabb lehetett. Hasonlóképpen feltételezhető, hogy quodli­betek is a műsor részét képezték, bár a füzetben csak egy cím szerepel, ami erre utal, a február 9-én előadott Farsangi fánk. Önálló, éppen kialakulóban lévő műfaj is akad a listában: Az álmos fonó leányok című „pan­tomimia avagy tántzos játék". Ezt a rövid táncos dara­bot - mindig csak egy- vagy kétfelvonásos vígjátékokkal együtt adták - Láng Lajos alkotta, és a színháztörténet szerint az első, megkomponált szerkezetű, cselekmé­nyes táncjátékok közé tartozik, azaz már nem csupán táncolt jelenetek laza fűzére. 5 5 Zsebkönyvünk a táncjá­ték 1822. február 10-i ősbemutatójáról számol be. Ennek az évadnak a nyitódarabja Friedrich Ziegler helyzetkomikumon alapuló, vidéki, nemesi miliőben ját­szódó vígjátéka, A Házi orvos vagy: Az udvar gondviselő a' kakas ülön, a' papagály halóláért. A darab a bécsi Burgtheaterben is több mint 50 előadást ért meg, Szom­bathelyen a színész Murányi Zsigmond fordításában ját­szották. A korszak ízlésének és az előző években kialakult 49 VaML Megyei közgy. ir. 1925/1822. Brunsvik József [országbíró] és Pongrácz János gróf aláírásával. 50 VaML Megyei közgy. jkv. Nr. 1808/1820, 736. 51 VaML Megyei közgy. ir. 164/1821. 52 VaML Megyei közgy. jkv. Nr. 164/1821, 164. 53 OSZK Színháztörténeti Tár Lelt.sz.: 1038. 54 A Szombathely nyomdái (ULREICH 1961. 67) Perger Ferenc nyomdatermékei közé sorolja. Az azonos címmel jelölt, 1842-ben Reichard Károly betűivel kiadott színházi zsebkönyv (ULREICH 1961. 81) létezése azonban vitatott (HANKISS - BERCZELI 1961. 350). 55 Későbbi előadástörténetéhez lásd: KERÉNYI 1978-1979. 123-145 341

Next

/
Oldalképek
Tartalom