Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - MÓRICZ Péter: EGY 17. SZÁZADI MOZSÁRÁGYÚMODELL A BATTHYÁNYAK FEGYVERTÁRÁBÓL
sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 315-325 Egy 17. századi mozsárágyúmodell a Batthyányak fegyvertárából 16 A Sarkcsillag Magyarországról nézve sosem nyugszik le. 17 A Szendrei katalógus leírása - „római harczi szekérben ülő pajzsos női alak" - Paliasz Athénére pontosítható. 18 A Szendrei katalógus latin nevén, Mercurként említi az istent. 19 Medusza haját Paliasz Athéné változtatta tekergő kígyókká. 20 Apollodórosz Mitológia c. műve szerint gyémántsarlót (APOLLODÓROSZ 1977. II 4, 2). 21 A Perszeusz mondának csak Ovidius Átváltozások c. művében van olyan változata, amelyben a hérosz Atlasszal találkozik (OVIDIUS 1975. IV. 604-631). Jellemzőek az ágyúkra vésett mindenféle erőteljes, kemény, férfias mondások, melyek az ágyú romboló hatalmára céloznak. Vannak ezek között olyanok is, amelyek kifejezik azt a célt, amelyért az ágyú küzd. Rendszerint a hazáért, szabadságért, dicsőségért, törvényért, királyért folyik a küzdelem (IVÁNYI 1927. 129-151. 144). Az adományozott ágyúmodell címere felett kétoldalt két angyalalak tart egy feliratszalagot, melyen a NESCIT OCCASU[M], vagyis „Nem ismer hanyatlást" jelmondat olvasható (7. kép), mely utalhat a sisakdíszben látható csillagra. 1 6 A sorozat még egy példányán is olvasható ez a felirat, egy harmadik darabon pedig a „Non plus ultra" véset látható. A műtárgy díszítésének legérdekesebb részei az ábrázolt görög mitológiai alakok, III. jelenetek. A Perszeusz monda kapcsolja össze az ágyúcsőre vésett négy mítoszbeli figurát: Atlaszt, Paliasz Athénét, Hermészt és Meduszát. A vésnök Atlaszt vállain az égboltot tartó pózban ábrázolta, két harci szekér között, melyek felett a Hold és a Nap tekint a lázadó titánra (8. kép). A bölcsesség és a győztes háború istennője, a jog, az igazságosság és a művészetek pártfogója, Paliasz Athéné harci szekéren, fején sisakkal, jobbjában karddal, baljában Meduszafős pajzsával látható az ágyúcső oldalán (9. kép). 1 7 Vele átellenbe az istenek követe; a holtak kísérője az alvilágba vezető úton; a kereskedők, az utazók és a tolvajok istene, Atlasz unokája, Hermész 1 8 került, szárnyas sisakban, pálcával a kezében (10. kép). A három Gorgó-nővér egyike, a rémületet keltő Medusza feje az ágyúcső négy pontján is felbukkan: a két oldalcsap végein, a puskapor serpenyőn, valamint Paliasz Athéné pajzsán. Perszeusz ugyan nem látható az ágyúcsövön, azonban Meduszával kapcsolatos mítoszában mind a négy ábrázolt mitológiai alak fontos szerepet játszik. A monda szerint 7eusz és Danaé királylány fia, Perszeusz vállalta, hogy megöli az egyetlen halandó Gorgó-nővért, Meduszát. Ez emberfeletti feladatnak tűnt, mivel a kígyóhajú 1 9 Meduszára pillantók kővé váltak ijedtükben. Perszeusz azonban két isten támogatását is bírta: Hermésztől kardot, 2 0 Paliasz Athénétől fényes pajzsot kapott. Perszeusz a pajzs tükörképét használta, hogy ne kelljen közvetlenül Meduszára néznie, majd a karddal levágta a szörny fejét (7AMAROVSKY 2001. 6. kép. A mozsárágyú modell címere Abb. 6. Wappen des Kanonenmodells 7. kép. A mozsárágyú modell jelmondata Abb. 7. Leitspruch des Kanonenmodells 331-332). Perszeusz a Medusza-fővel Északnyugat-Afrikában akart leszállni, azonban az eget tartó Atlasz visszalökte az égbe, valamint kétségbe vonta, hogy megölte a halandó Gorgó-nővért. Erre a hérosz megmutatta a titánnak a dermesztő fejet, aminek következtében Atlasz kővé dermedt, és égbe törő hegylánccá változott. 2 1 Perszeusz kalandjai végén átadta a Gorgó-főt Paliasz Athénének, aki 321
