Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - HORVÁTH Sándor: A GRÁDISTYEI HORVÁTOK JELES NAPI SZOKÁSAINAK INTERETNIKUS KAPCSOLATAI

savaßia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 301-313 A grádistyei horvátok jeles napi szokásainak interetnikus kapcsolatai. Néhány példa* 5-6. kép. Fehér ruhás Lucák egy alsóőri házban, valamint egy másik csoport az utcán az 1960-as években. Gaál Károly fotója (GD 985., GD 980.) Abb. 5-6. Weißgekleidete Luzien in einem Haus in Unterwart, sowie eine andere Gruppe auf der Straße in den 1960ern. Foto von Károly Gaol (GD 985., GD 980.) A szem nélküli alak gabonamagvakat, kukoricaszemeket szórt szét, rendetlenséget csinált a házaknál, s emellett a jó embereket - főleg a gyerekeket - megajándékozta almával, a rosszakat megfenyítette, s néha meg is csapdosta vesszővel. A télközépi démonikus nőalak a kutatások alapján az illírek által nyugatabbra közvetített észak-balkáni istennő-alak volt, amelynek a képzete összeolvadt a délnémet, a délszláv és az észak-itáliai népek hasonló képzeteivel. A Perchta-, a Holle- és a Luca-alak így rokonok. Egyaránt kapcsolatot mutatnak az egyre növekvő fénnyel - Luca a leghosszabb éjszaka napja nálunk! -, a halottkultusszal és a termékenységvarázslással. (5-6. kép) A Luca napi fehér maszkos alakoskodó szokás egy közép-európai sávban volt ismert: Bajorországtól a morva és szlovák területeken át Magyarországig, Szlovéniáig és Horvátországig (

SCHMIDT 1980. 69). Igaz, Horvátországban a maszkos Luca csak a szlovénekkel és a magyarokkal szomszédos területeken járt (GAVAZZI 1988. 119-120). Luca-napi rendellenséget néhol a fehér ruhás alakoskodók csináltak, de a legtöbb helyen a legények gonoszkodtak a lányos házaknál gabona- és kukoricaszalma 7. kép. A legények szalmázása utáni takarítás Luca napján. A szalmázás a jeles napok megtartásának rendje szerint az előestén, az ünnep vigíliáján történik napjainkban is Nardán. Horváth Sándor fotója (SNF 53117.) Abb. 7. A legények szalmázása utáni takarítás Luca napján. A szalmázás a jeles napok megtartásának rendje szerint az előestén, az ünnep vigíliáján történik napjainkban is Nardán. Foto von Sándor Horváth (SNF 53117.) szétszórásával. Nardán napjainkban is él e szokás: de más falvaktól eltérően ekkor csak szalmáznak, s a tárgyak, eszközök széthordását Borbála napjához kötik. A legények szalmázása néhol párosító cselekménnyé változott: egy-egy lány és a párja, a legény háza között „gyalogutat" szórtak ki szalmával, mondván, ha a legény a sötétben megy a lányhoz, s megcsúszik, meg ne üsse magát (7. kép). 303