Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
NÉPRAJZ - ILLÉS Péter: PARASZTI SZŐLŐHEGYEK RENDJE A HEGYHÁT ÉS FARKAS-ERDŐ VIDÉKÉN
sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 253-277 Paraszti szőlőhegyek rendje a Hegyhát és Farkas-erdő vidékén a szőlőhegyi rendszabályokból kinyerhető adatok azt sugallják, hogy a földesurak a hegybéli helységektől bizonyos értelemben óvni is igyekezték a gazdákat. Erre a legkarakteresebb példát nyújtja az a baltavári hegyen érvényben volt artikulus, amely kikötötte, hogy „dolog tévő napra" a hegy elöljárói nem tűzhetnek ki ünnepet. Az ilyesfajta tiltás súlyosságára jól rávilágít, hogy az 1734-ben lejegyzett kámi artikulus szövegét 1808-ban két ponttal is ki kellett egészíteni, mivel „[...] melly sok Isten ellen való vétkek végben vitetnek, maid a részegség miatt. Üllő Innep Napokon 'a Misét el mulatják, 's mi leg nagyobb, Hegy Gyűlésekor a midőn hirdettetik, Misét nem halgatnak, ugyan azért is [...]" 3 8 A beiktatott tizenhatodik pont a ,,'a hegyen való Részegségek miatt, vagy tsak ott lételek miatt" az ünnepi misékről való távolmaradást négy forint pénzbírsággal büntette, melynek fele a falu templomát, másik fele a hegybéli helységet illette. A tizenhetedik szabálypont hasonlóan járt el, mégpedig konkrétan a Pünkösdi (mozgóünnep május 10. és június 13. között) és a Szent Márton napi misékkel kapcsolatosan, ugyanis Kámban a már idézett okokból kifolyólag a megelőző két évben igen csak kevesen vettek részt. Határnapok Az eredetileg szokásjogon alapuló hegybéli rendszabályok a szőlőhegyi élet ciklikusan ismétlődő, éves ritmusát szintén magukba foglalták. Miként a falusi élet egyéb vonatkozásaiban, a szőlőhegyi gazdálkodásban is fontos állomásokat, a hegybéli élet sarokköveit jelölték a különféle határnapok (8. táblázat). Csak a legáltalánosabbakat érintve: Gyertyaszentelő Boldogasszony napjától (február 2.) Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig (március 25.) tartott a hegybéli helység előtt a szőlőtulajdonlás és öröklés peres ügyeinek intézése; Szent György napja (április 24.) körül volt a gyepűk közös ellenőrzésének ideje; Szent Lőrinc nap (augusztus 10.) környékén fogadtak fel szőlőpásztorokat a szüreti időszakra; végül Szent Márton napja (november 11.) táján tartották az utolsó hegybéli gyűléseket. A hegységekben működő, némileg zárt közösségek évről-évre ilyen módon szabályozták a szőlőhegyek munkálatainak ritmusát, tisztes rendben tartását, ami - tehetjük hozzá - tulajdonképpen minden szőlősgazda és földesúr közös, jól felfogott érdeke kellett, hogy legyen. ILLÉS Péter PhD Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága - Savaria Múzeum H-9701 Szombathely, Kisfaludy S. u. 9. Pf.: 14., Hungary illes.peter@savariamuseum.hu 38 Uo. Kám, 1757 [1808], 16. és 17. Art. 267
