Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
RÉGÉSZET - PAP Ildikó Katalin: ÁLLAMALAPÍTÁS KORI TEMETŐ RÁBASÖMJÉN TEMPLOMA MELLETT
PAP Ildikó Katalin lábszár mellett, pontosan nem ismert helyzetben találtak két téglát (Kiss 2000a 186). Csepreg-Szentkirály gellértegyházi típusú temetőjének 10-12. századra datálható 159. sírjában a sír két végében volt élére állított tégla (Kiss 2000a 28). Ugyanitt magányos, római kori téglasírt is feltártak (TÓTH 1996. 66). A szombathelyi Szent Márton templom 11. századi sírjai közül kettőnél használtak fel másodlagosan római téglákat; a 22. koporsós sír végébe egy római téglát állítottak, a 10. sír hosszanti oldalait pedig római tégladarabokkal és csatári kövekkel rakták ki (KISS-TÓTH 1993. 185-187). A felsorolt négy lelőhely közül kettő biztosan római temetkezéseket is rejtett, melyek építőanyaga készen kínálkozott felhasználásra. Valószínűnek tartom, hogy a markáns római hagyatékot őrző Dunántúlon a szokás gondolati háttere más lehet, mint az Alföldön, ahol a temetkezés céljára a téglát előre el kellett készíteni. A késő római téglás temetkezések akaratlanul is megismert példája és a bőségesen rendelkezésre álló alapanyag miatt a dunántúli (és erdélyi) lelőhelyeken a tégla sírba helyezésében egyszerű, akár praktikus okok és a spontaneitás is közrejátszhattak. Mivel Egervár esetében sem a leletanyag, sem a dűlőnév, sem a téglás temetkezés jelenléte nem dönti el a temető jellegét, a kérdést további kutatásig nyitva kell hagynunk. Minden valószínűség szerint soros temetők (19. ábra) voltak Celldömölk-Ság-hegy, Bazaltbánya (torques, állatfejes karperec), Meggyeskovácsi (Balozsameggyes) Kövecsesi-dűlő (S-végű hajkarikák), Meggyeskovácsi (Rábakovácsi) Munkás utca (nyitott huzalgyűrűk) és Sitke (Kissitke)-Hercseg-hegy (3 db, elveszett bronzkarika, valószínűleg bordázott S-végű hajkarika) lelőhelyeken. Szintén soros temető lehetett Sitke-Hegyalja Belsőrét-dűlőn, ahonnan a már említett bronz lunulát ismerjük, valamint Vasasszonyfa (Kisasszonyfa) Meszleni határon, ahol csontvázak, hajkarikák és érme került elő. A Vas megyei 9-11. századi kutatás pótolhatatlan vesztesége a Répcelak-Várdomb homokbánya területén jórészt elpusztult Karoling- és honfoglalás kori temető, melynek utolsó sírjait P. Buócz Terézia mentette meg (P. Buócz-Kiss 2000a 135). A 10-11. századi leletek közt nyílcsúcs, tokaji típusú fülbevalópár, hurkos-kampós fülbevaló, gyöngy, torques, gyűrűk és kés is voltak. Feltárásból ismert soros temetők vannak a következő lelőhelyeken: Celldömölk, bencés apátság mellett, Csepreg-Szentkirály, Ikervár-Virág utca, Kőszeg-Kőszegfalvi rétek (Lukácsháza), Ják-Szent Jakab rotunda, Mesteri-lntaháza, Sárvár-Rábasömjén, Sorokpolány-Berekalja, Szombathely-Szentmárton és Kisfaludy Sándor utca (19. ábra). Templom körüli temetőink (20. ábra) közül már a Karoling-korban temetkeztek a szombathelyi Szent Márton templom köré (Kiss-TÓTH 1993; LŐVEI 2002. 25). Szintén már a 9. században templomos hely volt Velem-Szentvid, ahonnan Karoling-kori templomot és temetőt (FEKETE 2007. 121), valamint 10-12. századi szórványleleteket (Kiss 2000a 262) ismer a kutatás. A bizánci ereklyetartó mellkereszt, S-végű hajkarikák, nyitott, bordázott bronz pántgyűrű, oldalpálcás zabla kantárfüle és nyílcsúcsok egyaránt származhatnak az Árpád-kori templom temetőjéből és a 10-11. századi sáncvár kultúrrétegeiből (Kiss 2000a 263). Az egyházi épületet a 11. században alapíthatták újra, mivel az ekkor felépített vár nevét a templom védőszentjéről, Szent Vidről kapta (Kiss 2000b 71; 2000c 385). Keveset tudunk a Nemeskéri János által 1943-ban Csempeszkopácson, a templom mellett feltárt 8, S-végű hajkarikával és gyűrűvel keltezett sírról (Kiss 2000a 22). Az elveszett leletanyag ellenére feltételezhető a temetkezések 10-12. századi datálása. Újabb feltárás nélkül nem bizonyítható, hogy a 13. század első felében épült templom (VALTER 2004. 142) körüli, vagy egy annak felépítését megelőző soros temető leleteit hozta felszínre a közel 70 évvel ezelőtti ásatás. Nádasdon, a 11. századi erődített rotunda és a hozzá épített négyszögletű torony (VALTER 2005. 557) feltárása során, a torony aljában 2003-ban P. Hajmási Erika legalább egy 11. századi temetkezést tárt fel. Az írott forrásokban elsőként 1376-ban említett Szent Márton plébániatemplom az ásató szerint a Nádasdy család nemzetiségi temploma, temetkező helye és a falu plébániája volt. Az épület és a 18. század végéig fennálló temető a könyék legkiemelkedőbb dombjára épült. 3 5 A korai templom körüli temetők között is meg kell említenem a csepregi templomot és a 11. századi jáki rotundát. Mivel munkám célja a soros temetők és a közelükben felépített templomok viszonyának vizsgála35 Forrás: http://www.nadasd.hu/hu/a-telepulesrol/eroditett-rotunda_30-15.html 222
