Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
RÉGÉSZET - PAP Ildikó Katalin: ÁLLAMALAPÍTÁS KORI TEMETŐ RÁBASÖMJÉN TEMPLOMA MELLETT
savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 211-250 Államalapítás kori temető Rábasömjén temploma mellett. Régészeti adatok Vas megye templom körüli temetőinek kialakulásához víztározó munkálatai kapcsán Kőszeg-Kőszegfalvi rétek 29 lelőhelyen (HORVÁTH 2010.) és Sárvár- Rábasömjénben, valamint egy soros temetőre utaló szórványlelet is előkerült Sitke-Hegyalja, Belső rét 3 0 lelőhelyen (17. ábra). A felsoroltak közül a mesteri és szombathelyi temetők korábban is ismertek voltak, így a kincsleletekkel 3 1 együtt 2011 végéig összesen 33 lelőhelyről van régészeti adatunk honfoglalás kori leletekről, soros vagy templom körüli temetőből származó 10-12. századi sírokról, és ezekre utaló szórványleletekről. Dolgozatom következő részében a 33 lelőhely adatait elemzem. Munkám során elsőként a kincs- és szórványleleteket, illetve azon bizonytalan lelőhelyeket különítettem el (18. ábra), ahol az előkerülési körülmények és a leletanyag alapján nem dönthető el egyértelműen a lelőhely jellege. Ezt követően összegyűjtöttem a soros temetőkre utaló adatokat (19. ábra), a templom körüli temetők lelőhelyeit (20. ábra), majd kapcsolatot kerestem az ismert soros temetők és korai templomok között (22. ábra). Jellegüktől függetlenül külön térképen is feltüntettük a 10. században induló lelőhelyeket (21. ábra). Jelenleg 10. századi magyar jelenlétre utaló szórvány leleteket öt lelőhelyről 3 2 ismerünk, ezek: Pinkaóvár-Ried Ästen (3 db nyílcsúcs), Celldömölk-Zsidó temető (vaskengyel), Kemenesszentmárton (vaskengyel), Vasasszonyfa [Asszonyfa] (2 db kengyel) és Vashegy [Eisenberg an der Pinka/Csejke-Eisenberg] (líra alakú csat) (18. ábra). Az előkerült tárgyi anyag a kalandozó hadjáratok során a német területek és Itália felé vezető utakon portyára indulók és a 907-es pozsonyi csata után az Enns folyóig kitolt gyepűövezet védelmét ellátó kis létszámú, mozgékony lovas csapatok 3 3 hagyatékát jelentheti (Kiss 20003 38 és 280; RÉVÉSZ-TAKÁCS 2006. 25), illetve elpusztult vagy még ismeretlen temetőkből származhat. A megismert leletekből nem állapítható meg a lelőhely jellege Nárai-Jáki úti belső dűlő, Gyák útja dombja lelőhelyen (bordázott S-végű hajkarika). A Meggyeskovácsi (Balozsameggyes) Hegyi öntés dűlőn (18. ábra) előkerült, elkallódott hullámvonaldíszes edény sírból való származása kérdéses. 3 4 A Kiss Gábor által összegyűjtött érvek (Kiss 2000a 122) mellett szól, hogy a megye területéről 10-11. századi sírkerámiát egyáltalán nem ismerünk, így a leletet vagy egy, a magyar honfoglalás előtti temetőhöz, illetve településhez, vagy 10-12. századi településhez köthetjük. A Hegyhátszentmártonban (18. ábra) előkerült sír kora véleményem szerint bizonytalan. Itt a helyiek emlékezete szerint a halott mellett kulacs formájú edény, fekete és sárga üvegpaszta gyöngyök, vasdarabok és érmék kerültek elő, melyek a pannonhalmi bencés apátság gyűjteményébe kerültek és ma már nem azonosíthatóak (Kiss 2000a 39-40). A magyar betelepülés előtti szórványlelet Pilgersdorf/Pörgölény, templom lelőhely (18. ábra) 9. vagy 10. századi bronzhuzal fülbevalója ráhúzott hordó alakú, fehér színű üveggyönggyel. Mivel a területen 9-10. századi településmaradványok is felszínre kerültek, nem dönthető el, hogy a lelet településhez, illetve soros vagy templom körüli temetőhöz tartozott (Kiss 2000a 133). Nem ismert az egyházi épület helye a beszédes nevű Egervár-Kápolna dűlőn (18. ábra). A történelmi Vas megye déli részén található lelőhelyen Vándor László egy 4 sírós, 11-12. századra keltezhető temetőrészletben olyan, melléklet nélküli, részleges téglakerettel körülvett halottat tárt fel (3. sír), akinek koponyája részben egy téglán nyugszik (VÁNDOR 2000. 36). Téglás és téglakeretes sírok legtöbb esetben templom körüli temetőkben fordulnak elő (TETTAMANTI 1975. 95; PAP 2002. 189). A temetkezési szokás Kovács László gyűjtése alapján (KOVÁCS 1998. 29) ritkán, de soros temetőkben is adatolható (Elek-Téglagyár 44. sír, Ellend-Szilfa dűlő 39. sír, Gyulafehérvár-Ásatáshely). Egerváron kívül Vas megyében Sorokpolány-Berekalja soros temetőjében, a 99. sírban a koponya alatt, a 221. sírban pedig a jobb 29 A temető státuszáfa Id. Horváth Ciprián és Tóth Gábor tanulmányait ugyanebben a kötetben. Eredményeik szíves szóbeli közlését ezúton is nagyon köszönöm! 30 Sitke-Hegyalja, Belsőrét. Orbán Gábor ajándéka. SMRA 1652-04. Gyarapodási szám: Gy. 2004.5. Bronzból öntött, öt félgömb alakú rátétdísszel ellátott, bal oldalán öt rovátkával bordázott, jobb oldalán kopott, alsó részén gyengén kialakított, részben lekopott gyöngydrót-mintával díszített félhold alakú csüngő. Függesztőfülén a lyuk egyenes, elöl középen nyitott. H: 2,4 cm (oldalt) 1,8 cm (középen, füllel együtt). Sz: 3,5 cm. V: 0,125 cm. 31 A megyéből kettő kincsleletet ismerünk, Bögötről és Zsennyéről. Mind az éremlelet, mind a három híres arany és elektron karperec a 11. század közén került földbe. Feltételezhető, hogy a Pinkaóvár-Tobolyvárról származó arany solidus szintén kincslelet része lehetett (Kiss 2000a 12). 32 A külön nem hivatkozott lelőhelyek adatai a kötet (Kiss 2000a) vonatkozó részeinél találhatóak meg. 33 A hasonlóan értelmezhető gnadendorfi ifjú sírjának történeti értékelését végző Takács Miklós emellett két további lehetőséget is felvet (a honfoglalás során a Kárpát-medencén kívül megtelepült, illetve Géza központosító politikája elől a gyepöelvére menekült népesség tagja lehetett). Azt a feltételezést, hogy kalandozó hadjáratok során hunyt volna el az ifjú, a fontosabb közlekedési utak Gnadendorftól való távolsága miatt elvetette (RÉVÉSZ -TAKÁCS 2006. 34). 34 A település plébánosának gyűjteményébe (Szombath-gyűjtemény) ajándékozás útján került. Koráról és lelőkörülményeiról semmit nem tudunk. Ltsz.: 64.7.1. SM. RA. 806/1-6. 221
