Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
RÉGÉSZET - PAP Ildikó Katalin: ÁLLAMALAPÍTÁS KORI TEMETŐ RÁBASÖMJÉN TEMPLOMA MELLETT
PAP Ildikó Katalin A régészeti kutatás jelenleg nem tud olyan temetkezési helyről (RITOÓK 2010. 478), amelyre az eredeti meghatározás ráillik, és a temetőtípusok közötti váltás problémaköre ma is a középkorkutatás egyik vizsgálandó kérdése. Kulcsár Mihály a templom körüli temetők kialakulásával foglalkozó tanulmányában (KULCSÁR 1995) összegyűjtötte azokat a lelőhelyeket, ahol a templom első periódusát megelőzően létesült temetkezéseket tártak föl. Ritoók Ágnes ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a feltárt templomnál korábbi, annak alapfalai által vágott temetkezések egy régészeti módszerekkel nehezebben megfogható fa-, illetve egyéb, rövidebb élettartamú anyagból készült egyházi épülethez is tartozhattak (RITOÓK 1997. 167). A középkorkutatás általában zárt egységnek tekinti a temetőt és a falusi - s így jellemzően plébánia - templomot. Arra, hogy az Árpád-kori egyházi épület és temetkezési hely elkülönülhet, írásné Melis Katalin (í. MELIS 1973. 82) hívta fel a figyelmet. 2 2 Tapasztalatai szerint a tatárjárás előtti falusi templomok egy része körül egyáltalán nem történt temetés, 2 3 a temetők a településeken kívül helyezkedtek el, 2 4 és feltehetően ezeket a templom nélküli temetőket akkor is tovább használták, amikor a településen már felépült az egyházi épület (í. MELIS 2005. 75). Ritoók Ágnes egyik tanulmányában utalt arra, hogy a soros köznépi temetőkbe keresztény rítus szerint is temetkezhettek (RITOÓK 2004. 117). Hasonlóan gondolkodik Langó Péter is (LANGÓ 2010. 456-457). Szatmári Imre Örménykút soros és templom körüli temetőjének példája kapcsán szintén lehetségesnek tartja, hogy a templom felépítése idején a temetkezések a régi temetőben, de már keresztény szellemben történtek, s az egyházi épület felépülése után mindössze a temetkezési hely változott meg. A váltás a vizsgált soros és templom körüli temető között az éremleletek tanúsága szerint a 11. század végén vagy 12. század elején töretlen folyamatként ment végbe (SZATMÁRI 2005. 60-61). Árpád-kori temetkezési szokásokkal foglalkozó legújabb tanulmányában Ritoók Ágnes a leírás megfogalmazását pontosítva gellértegyházi típusúnak azt a temetőt tekinti, amelyet egy korábbi pogány temető mellett 2 5 emelt templom körül nyitottak (RITOÓK 2010. 478). Ilyen értelemben - több más Vas megyei lelőhely mellett - a rábasömjéni is a gellértegyházi típusú temetők közé sorolható. A megye területén fekvő temetkezési helyek közül széles körben ismert az egykorú szombathelyi Szent Márton templom körüli és a szomszédos dombon fekvő soros (Kiss 2005.), valamint a hajdan Sopron, ma Vas megyéhez tartozó Csepreg-Szentkirályon feltárt gellértegyházi típusú (Kiss 2000a 31) temető. A megye régészeti adatai teljességre törekvő összefoglalásának alapja Kiss Gábor Vas megye 10-12. századi sír- és kincsleleteit feldolgozó korpuszkötetének (Kiss 2000a) értékes adatbázisa, valamint hasonló témájú, illetve a temetők és templomok viszonyát vizsgáló tanulmányai (Kiss 1996, 2000b, 2000c). VAS MEGYE 10-12. SZÁZADI SÍRLELETEI ÉS TEMETŐI Kiss Gábor korpuszkötetének lezárása óta további korszakbeli temetkezések váltak ismertté a Valter Ilona és Hajmási Erika által kutatott jáki 2 6 (VALTER 2005.), a Hajmási Erika ásatása során felszínre került nádasdi (VALTER 2005. 557) és az Ilon Gábor által megásott mesteri-intapusztai 2 7 temetőben. Több helyszínen kerültek napvilágra a szombathelyi Szent Márton templom melletti soros temető újabb részei a Szentmárton (ILON 2002b), Kisfaludy Sándor (PAP 2010b) és Kis (ILON 2 8 SMRA 2036-06) utcák területén. Eddig ismeretlen soros köznépi temetők sírjainak feltárása történt meg a lukácsházi 22 Az 1279-es budai zsinat egyik határozata megengedte, hogy a lakosság halottait a templom környékén kívül ősei régi temetőjében is eltemetheti. Ezzel függhet össze, hogy több Budapest környéki, 12. században épült templom körül sem találtak sírokat (Gercse, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba). í. MELIS 1973. 82. 23 Veresegyház-lvacson a templom körül nem volt temető, mindössze a templom belsejében tártak fel három sírt, mely talán a kegyúr és családja temetkező helye lehetett (TARI 2000. 227). 24 Az ásatok valószínűleg ilyen, többrétegű, de templom nélküli temető részletét tárták tol Gyulaháza Halom-dűlőn (ALMÁSSY et. al. 2002. 216. Idézi: LANGÓ 2010. 457). 25 A kánonjogi előírások szerint olyan helyen, ahol pogány temetkezőhely van, nem lehet templomot szentelni és misézni (valamint temetőt létesíteni). Az eredeti forrás (Decretum Gratiani) megjelölésével: RIIOÓK 2010. 478. Nem tudjuk, hogy ez a tilalom kiterjedt-e római épületekre, ezek falait azonban mind Vas megyei (Celldömölk, Csepreg, Mesteri), mind más nyugat-dunántúli falusi templomok (pl. Szigliget, avasi templomrom) építéséhez felhasználták. 26 Részletesen a Régészeti Kutatások Magyarországon 1997-2003. kötetei vonatkozó részei. 27 Részletesen a Régészeti Kutatások Magyarországon 2001-2003, 2006. kötetei vonatkozó részeinél. 28 Ezúton is köszönöm Ilon Gábornak, hogy a leletanyagot készülő, a soros temető egészét feldolgozó tanulmányban való publikálásra átengedte. 220
