Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

RÉGÉSZET - PAP Ildikó Katalin: ÁLLAMALAPÍTÁS KORI TEMETŐ RÁBASÖMJÉN TEMPLOMA MELLETT

PAP Ildikó Katalin A régészeti kutatás jelenleg nem tud olyan temetkezési helyről (RITOÓK 2010. 478), amelyre az eredeti meghatározás ráillik, és a temetőtípusok közötti váltás problémaköre ma is a középkorkutatás egyik vizsgá­landó kérdése. Kulcsár Mihály a templom körüli temetők kialakulásá­val foglalkozó tanulmányában (KULCSÁR 1995) össze­gyűjtötte azokat a lelőhelyeket, ahol a templom első periódusát megelőzően létesült temetkezéseket tártak föl. Ritoók Ágnes ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a feltárt templomnál korábbi, annak alapfalai által vágott temetkezések egy régészeti mód­szerekkel nehezebben megfogható fa-, illetve egyéb, rövidebb élettartamú anyagból készült egyházi épülethez is tartozhattak (RITOÓK 1997. 167). A középkorkutatás általában zárt egységnek tekinti a temetőt és a falusi - s így jellemzően plébánia - temp­lomot. Arra, hogy az Árpád-kori egyházi épület és temetkezési hely elkülönülhet, írásné Melis Katalin (í. MELIS 1973. 82) hívta fel a figyelmet. 2 2 Tapasztalatai szerint a tatárjárás előtti falusi templomok egy része kö­rül egyáltalán nem történt temetés, 2 3 a temetők a tele­püléseken kívül helyezkedtek el, 2 4 és feltehetően ezeket a templom nélküli temetőket akkor is tovább használ­ták, amikor a településen már felépült az egyházi épület (í. MELIS 2005. 75). Ritoók Ágnes egyik tanulmányában utalt arra, hogy a soros köznépi temetőkbe keresztény rítus szerint is temetkezhettek (RITOÓK 2004. 117). Hasonlóan gondol­kodik Langó Péter is (LANGÓ 2010. 456-457). Szatmári Imre Örménykút soros és templom körüli temetőjének példája kapcsán szintén lehetségesnek tartja, hogy a templom felépítése idején a temetkezések a régi temetőben, de már keresztény szellemben történtek, s az egyházi épület felépülése után mindössze a temetkezési hely változott meg. A váltás a vizsgált soros és templom körüli temető között az éremleletek tanúsága szerint a 11. század végén vagy 12. század elején töretlen folyamatként ment végbe (SZATMÁRI 2005. 60-61). Árpád-kori temetkezési szokásokkal foglalkozó leg­újabb tanulmányában Ritoók Ágnes a leírás megfogal­mazását pontosítva gellértegyházi típusúnak azt a temetőt tekinti, amelyet egy korábbi pogány temető mellett 2 5 emelt templom körül nyitottak (RITOÓK 2010. 478). Ilyen értelemben - több más Vas megyei lelőhely mellett - a rábasömjéni is a gellértegyházi típusú temetők közé sorolható. A megye területén fekvő temetkezési helyek közül széles körben ismert az egykorú szombathelyi Szent Márton templom körüli és a szomszédos dombon fekvő soros (Kiss 2005.), valamint a hajdan Sopron, ma Vas megyéhez tartozó Csepreg-Szentkirályon feltárt gellért­egyházi típusú (Kiss 2000a 31) temető. A megye régészeti adatai teljességre törekvő összefoglalásának alapja Kiss Gábor Vas megye 10-12. századi sír- és kincs­leleteit feldolgozó korpuszkötetének (Kiss 2000a) értékes adatbázisa, valamint hasonló témájú, illetve a temetők és templomok viszonyát vizsgáló tanulmányai (Kiss 1996, 2000b, 2000c). VAS MEGYE 10-12. SZÁZADI SÍRLELETEI ÉS TEMETŐI Kiss Gábor korpuszkötetének lezárása óta további korszak­beli temetkezések váltak ismertté a Valter Ilona és Hajmási Erika által kutatott jáki 2 6 (VALTER 2005.), a Hajmási Erika ásatása során felszínre került nádasdi (VALTER 2005. 557) és az Ilon Gábor által megásott mes­teri-intapusztai 2 7 temetőben. Több helyszínen kerültek napvilágra a szombathelyi Szent Márton templom mel­letti soros temető újabb részei a Szentmárton (ILON 2002b), Kisfaludy Sándor (PAP 2010b) és Kis (ILON 2 8 SMRA 2036-06) utcák területén. Eddig ismeretlen soros köznépi temetők sírjainak feltárása történt meg a lukácsházi 22 Az 1279-es budai zsinat egyik határozata megengedte, hogy a lakosság halottait a templom környékén kívül ősei régi temetőjében is eltemetheti. Ezzel függ­het össze, hogy több Budapest környéki, 12. században épült templom körül sem találtak sírokat (Gercse, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba). í. MELIS 1973. 82. 23 Veresegyház-lvacson a templom körül nem volt temető, mindössze a templom belsejében tártak fel három sírt, mely talán a kegyúr és családja temetkező helye lehetett (TARI 2000. 227). 24 Az ásatok valószínűleg ilyen, többrétegű, de templom nélküli temető részletét tárták tol Gyulaháza Halom-dűlőn (ALMÁSSY et. al. 2002. 216. Idézi: LANGÓ 2010. 457). 25 A kánonjogi előírások szerint olyan helyen, ahol pogány temetkezőhely van, nem lehet templomot szentelni és misézni (valamint temetőt létesíteni). Az ere­deti forrás (Decretum Gratiani) megjelölésével: RIIOÓK 2010. 478. Nem tudjuk, hogy ez a tilalom kiterjedt-e római épületekre, ezek falait azonban mind Vas megyei (Celldömölk, Csepreg, Mesteri), mind más nyugat-dunántúli falusi templomok (pl. Szigliget, avasi templomrom) építéséhez felhasználták. 26 Részletesen a Régészeti Kutatások Magyarországon 1997-2003. kötetei vonatkozó részei. 27 Részletesen a Régészeti Kutatások Magyarországon 2001-2003, 2006. kötetei vonatkozó részeinél. 28 Ezúton is köszönöm Ilon Gábornak, hogy a leletanyagot készülő, a soros temető egészét feldolgozó tanulmányban való publikálásra átengedte. 220

Next

/
Oldalképek
Tartalom