Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
RÉGÉSZET - Buócz Terézia: AGYAGKORONG A SZOMBATHELYI JÁRDÁNYI PAULOVICS ISTVÁN ROMKERTBŐL
savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 169-185 Agyagkorong a szombathelyi Járdányi Paulovics István Romkertből borotváltatta és Anubis álarcban járta végig a rituális körmenetet (Aelius Lampridius: Commodus Antoninus IX. História Augusta). Domitianus Kr. u. 90-91, 91-92, Traianus Kr. u. 111-112, Hadrianus Kr. u. 132-133, Sabina Kr. u. 131-132, Antonius Pius Kr. u. 138-139, 144-145, 148-149, 161, Faustina iun (II.) Kr. u. 147-148, Marcus Aurelius Kr. u. 148-149, Lucius Verus Kr. u. 161-169-ben vert érmeik hátlapjain tűnnek tel a romkerti agyagkorong képkompozíciójának az analógiái (LIMC 1990. 274-278; DATTARI 1901. Tav. XVII. 931, 1756, 1767). A késő császárkorban ismét megjelenik a pénzek rezervjein Isis alakja a hajón állva, a császár üdvéért vert VOTA PVBLICA felirattal ellátva. Diocletianustól Constantinuson és a Constantiusokon át egész lovianusig (Kr. u. 363-364), sőt a Kr. u. 389-ig vert érmeken is (ALFÖLDI 1937. 87; Isidi Romana 171-172; MERKELBACH 1995. 240-241). Ezeken a hajó már nemcsak imitáció, mint a legkorábbi vereteken, hanem elegáns, kihangsúlyozott formában, felkunkorodó hajóvégekkel jelennek meg. Itt a hajó a császárság szimbóluma. A császárfogadalmak és az Isis Sarapis kultusz összefonódása már Commodus uralkodása alatt végbement (VIDMAN 1970.77). Isis Pelagia kultusza még a Kr. u. 5. és 6. századokban is virágzott, sőt a kora középkorban, Aachenben a dóm szószékét díszítő elefántcsont reliefen is Isis Pelagia alakját fedezhetjük fel kopt stílusban megfogalmazva, amint az egyik kezében a hajót, a másikban a bőségszarut tartja (MERKELBACH 1995. 581. Abb. 102). A romkerti medaillonunk képi kompozíciójának legközelebbi párhuzamát Sabina portréjával vert sesterciuson találjuk meg (LEIPOLD-GRUNDMANN 1976. 261; PWRE 488. 30-40). Az érmen balra tartó Isis épp a kikötőt készül elhagyni, háta mögött hagyva a világítótornyot. Ennek alapján kiegészíthetjük korongunk ábrázolását (5. ábra). Nálunk a szárazföldet, a kikötőt a pálmafa jelzi. Ovidius Ámor című munkájában felsorolta az Isis kultuszhelyeket, közöttük megemlítette a „pálmatartó Pharos"-t (PWRE 480,15-20; OVIDIUS 1961. 2, 9, 13). Isis kedvenc fája a datolyapálmafa volt, ami a legősibb életfa. A romkerti korongon látható datolyapálmafa ábrázolásának számtalan analógiáját megtaláljuk a korai császár érmeken. Nerva Kr. u. 97-ben kibocsátott sesterciusának hátlapján (KENT-OVERBECK-STYLON 1973. 109. 254 Tat. 66; RIC 82 - Berlin Statliche Museen Münzkabinet; LEIPOLD-GRUNDMANN 1976. 190-192), Vespasianus (LEIPOLD-GRUNDMANN 1976. 190-192; TOYNBEE 1934. „Province" Series 1-14 Júdea coins of Vespasian), Domitianus Kr. u. 92-ben vert bronz pénzének hátlapján (BMC 31 Group 3 a), valamint Hadrianus érmein ( TOYNBEE 1934. Plate XVII. 2). Ugyancsak ilyen pálmafákat látunk Szíriában a késő első századi érmek reservjein (A. Burnett Plate 93 Syria Kat. 2078. Kr. u. 77-78, Kat. 2085. Kr. u. 83-84). 4. ábra a-b. Isis Pelagia negatív agyagkorong töredéke és a belőle kiöntött mai pozitív Fig. 4. Fragment of negative clay disk with Isis Pelogia and up-to-doy pattern, moulded from it. 173
