Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

RÉGÉSZET - NAGY Marcella - SÜMEGI Pál - PERSAITS Gergő - GULYÁS Sándor - TÖRŐCSIK Tünde: VASKORI BRONZKINCS IKERVÁR HATÁRÁBAN

NAGY Marcella - SÜMEGI Pál - PERSAITS Gergő - GULYÁS Sándor - TÖRŐCSIK Tünde „zsengeáldozatával" (aparché),

2

0 mint az esetleges áldozati szertartás résztvevője, levezetője/szertartásmestere van jelen a ceremoniális eseményen (FEKETE 1999. 40). A cselekménnyel összefüggésbe hozható - az áldozatbemutatáson túl - a gyógyítás is, mivel a kincs közvetlen környezetéből előkerült növényi maradványok legtöbbje az egykor a Rába-Gyöngyös mellett honos helyi gyógynövényekből származik (pl. fekete üröm, gyújtovány- és tisztesfű, zsurló, cickafark, orvosi ziliz, lándzsás útifű). A növényi maradványok alapján a belső szervek gyulladásának leküzdésére, vesekő elhajtására, hörghurut gyógyítására alkalmas készletről van szó. Ez a tény a kincs rekonstruálásában egy olyan aspektust világít meg, mely összemossa az ötvösök szakrális és profán tevékenységi körét (

NEBELSICK 1997. 29, Tab. 2). Egy i. e. 6. századi írott forrásból egy másik bronzkovács fogadalmi ajándékáról - egy kocsikerékről van tudomásunk, melyet Apollónnak ajánlott fel.

21 Ötvöskincsleietet Wormsból ismerünk, bár ez valamivel korábbi az ikervárinál. Késő bronzkori jegyeket mutat, a HaB-C átmeneti időszakból származik (ZYLMANN 2005. 1-33), és a hazai preszkíta korú leletekkel (pl. Biharugra, Fügöd, Prügy, Szanda, Besenyszög) párhuzamosítható. Maga a szóban forgó - és az Ikerváron tetten ért lehetséges ceremónia régészeti és természettudományos részeredményeink összevetése alapján egy temetési szertartással összefüggő, áldozati cselekménnyel,

2

2 ún. zsengefelajánlással hozható kapcsolatba,

2

3 mégpedig Déméter és/vagy Persephoné istennők tiszteletére évente megrendezett szertartással, illetve ünnepkörrel (9. tábla 4. kép). Déméter a föld istennője.

2

4 Mítosza a kenyéráldással - így a gabonatermeléssel és a termékenységgel - függ össze, haja aranyszőke, mint az érett gabonakalász. Persephoné Déméter lánya, akit Zeusz elengedett, és jóváhagyásával Hádésszel él az alvilágban. Déméter ezt követően „szépleplű leánya miatt vágyódva kesergett" és haragos lett Zeuszra. Haragjában evégett nem is ment az Olymposra az istenek közé többet, ahogy ezt a homéroszi Déméter-himnuszban is olvashatjuk.

2

5 Persephoné - akit Korénak is neveznek

2

6 - az örökkévalóság, az éves gabonatermés istennője, aki, mikor meghalt, a föld alá került. Déméter - lánya elvesztése okán - mély bánatba zuhant egy kút mellett.

2

7 Déméter búslakodása miatt veszélyben forgott az évi gabonatermés is, ennek elkerülése érdekében Zeusz megkegyelmezett Persephonénak, és úgy döntött, hogy a lány időről-időre ismét visszatérhet az életbe - így anyjához is. Eleuszisz a Déméter és Persephoné tiszteletére rendezett görög misztériumok színhelye volt. A misztérium titkos, csak a beavatottak, azaz mystesek számára érthető és gyakorolható szertartások jellemzik. Témái a halál titkai voltak, a cselekmény középpontjában pedig Persephoné, mint a termékeny föld leányának az alvilág ura általi elrablása és ciklikus visszatérése állt. A beavatottaknak Déméter és Persephoné a halált, a földbe kerülést, átvitt értelemben a mag elvetését, majd a tavaszi újraszületést, az új élet ígéretét, a kisarjadzást jelenti. A beavatottak számára a halál gondolatát a titok megismerése - azaz az istennőkkel való találkozás megnyugtatóvá tette. Az ünnep időpontja nyár vége felére esik, és több napig tart. Kiemelendő, hogy ugyanilyen eredményre vezetett a természettudományi analízis is. Minden napra más és más előírt cselekménysorozattal. A rituálék kezdete alapos, rítusos kézmosással indult. Homérosz eposzában jelenik meg ez Nestór áldozatbemutatásánál, amikor „...hozta a virágos edényben Arétosz mosdóvizüket, s másik keze fogta árpadarás kosarát...Nestór, az öreg hős kezdte a mosdást és a darahintést..." (HEGYI 2003. 35).

2

8 Az ikervári kincsben előkerült egy bronzlemezből készített, kihajló és megvastagodó peremű, hengeres nyakú edény is, melynek vállán rozettadísz látható. A virágos edény és a rozetta 20 Zsengeáldozat lehet bármi, a javainak legértékesebb részét jelentette, pl. a termésének legjava. 21 A rhodosi Kameiros Akropolisán felajánlott kocsikerék ez, melyet egy Onésos nevű bronzkovács ajánlott fel zsengeáldozatként. A felirat i. e. 550 és 525. között készült (HEGYI 2003. 29). 22 Az áldozatok formái aszerint változnak, hogy az égi vagy a földi isteneknek mutatják be azt. így lehet égi/uranios és földi/chtonios áldozatról beszélni. Ikervár esetében mindenképpen ez utóbbi jöhet szóba. 23 Feliratból ismert a misztériumokra küldött Eleusisi zsengeáldozat is, így összefonódik a Déméter-Persephoné és a gabona- és/vagy kenyéradomány és állatáldozás kultusza (HEGYI 2003. 30). A zsengék felajánlása Eleusisban. A felirat i. e. 422. körül keletkezett. 24 Római megfelelője: Ceres, Terra. A fölművelés istennője. 25 Bér Homérosnak tulajdonítják a művet, egyesek szerint valamivel később keletkezett, az i. e. 7. században (HEGYI 2003. 100-101). 26 Római megfelelője: Proserpona. 27 A feltért jelenség, melyből a kincs is származik, szintén kútszerű. A feltáráskor kezdetben úgy is gondoltuk, hogy kutak sora lesz azokból a gödrökből, melyek egymás mellett helyezkedtek el és azonos hengeresen kialakítottak. 28 Homérosz: Odüsszeia III. 430-450. Nestór áldozata Pylosban. 118