Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)
IV. KATALÓGUS
Lapidarium Savariense Savaria római feliratos kőemlékei habarcsnyom van. Az első, amely az időrendet is jelenti, az alsó réteg: ez rózsaszínes terrazzó csekély nyomai. Néhány helyen a rózsaszínes malter felett világosan észlelhető volt az újabb római, mészdarabos malterréteg. Eszerint a töredéket másodszor épületfalba rakták: a Savariában gyakori építőanyag klorit-pala darabja is volt a malterban (TÓTH 1983, 39) A bal oldali törésfelületen egy nagyobb malterdarab maradt hozzátapadva a kőhöz. Ebből egy mocsári tölgy levéllenyomatát sikerült kibontani (quercus robur L.). A vakolatnyomok alapján megállapítható, hogy már az első alkalommal sem az egész felirat került beépítésre, hanem csak az a kis töredék, amely ma rendelkezésünkre áll. Ebből következik, hogy a feliratot még a római korban széttörték és kétszer befalazták. A rózsaszínű terrazzó szerű habarcs csak római kori lehet, és azt mutatja, hogy a márványtáblát még a császárkorban összetörték és építőanyagként felhasználták. Ez megteremti annak a lehetőségét, hogy a táblát állító Senator feliratát eltávolították, azaz névbüntetés sújtotta. Ez és a keltezés adja meg a lehetőséget, hogy összekapcsoljuk össze a tholos állítójával. (21. szám). A töredék lelőhelye Savaria fórumának a területe. A feliratról: 1. sor: A sor elején egy betűnek a bal alsó görbülete és a lezárása figyelhető meg: ez vitathatatlanul S betű töredéke. A második betűből csak egy függőleges hasta alsó, háromszög alakú végződése látszik. A harmadik betűből a jobb oldali ferde hasta töredék figyelhető meg: ez biztosan V betű. Az utolsó előtti betű: C, a betű ívének a végződése észlelhető: a sor - - -]S PVBLICOf—. A sortöredék olvasata problémamentes. Senatori cursus esetében szóba jöhető lehetőség kevés van: agrojs publico[s (TÓTH), és az adversus hostejs publicofs (ALFÖLDY). AZ utóbbi lehetőséget vitattam (TÓTH 1983, 45). 2. sor: Az értelmezéséhez az első és az utolsó betű fontos. Az első egy függőleges hasta háromszög alakúan kiképzett alsó és felső végének, valamint a betű jobb oldalának a töredéke. A betű bal oldala, teljes hosszában a betűárok mélységéig kitörött. A töredék elvileg H, I, M, N betűkhöz tartozhat. Az M kizárható: a 6. sor utolsó M betűjének a dőlt hasta alapján más a formája. Az M formája alapján valószínűleg N sem lehet, -ha végződésű latin szó nincsen, illetve -pha végződés a cursus-feliraton nem jöhet szóba. Ezért az egyetlen lehetőség: az I. A sor végén az AVG után központozás, amely után I betű látszik. A következő betű erősen sérült, de meghatározható. A kitöredezett függőleges hasta alsó, háromszög alakú végződése (amelynek a felülete is sérült) és a betűárok bal oldalának a töredékei láthatók. A betű jobb oldala letörött és a függőleges hasta felső záródása is hiányzik. Első pillanatban úgy látszik, mintha az I betű mellett egy függőleges hastával induló betű lenne: tehát I vagy H, D, F stb. Meggondolkoztató, hogy a függőleges hastával szomszédos betűk távolsága kisebb, mint itt. Alaposabban megvizsgálva a betűnyomot, kitűnt, hogy a függőleges hasta bal felső részén egy kissé ívesen induló, erősen sérült vízszintes hasta indulása látszik: ennek alapján a betűnyom csak T-hez tartozhat. A betű az ívesen hajló vízszintes hastával megegyezik az 5. sorban látható T betűk típusával. A sortöredék: ]IAE ?AVG ?IT[— . A sor elejének a kiegészítésében véleményem azonos Alföldyvel: leg. Aug. pr. pr. leg. tertjiae Aug(ustae). A sor véget Alföldy Itfalia ?- - - - két egészítette ki. Mivel az lt[alia- - szót a feliratnak ebben a sorában nem tudom értelmezni, továbbra is az it[em kiegészítést tartom valószínűek. 3. sor: Az első betű C; a sor utolsó betűje elvileg C és 0 lehet. Felső végénél a betűív már sérült és ezért a záródás nem állapítható meg: —]CASSIAE. ?C[. A sor kiegészítése problémamentes: cur(atori) vir(um) Clodiae Anniae] Cassiae C[iminiae —]. 4. sor: A sor első betűje A. Az utolsó betű jól láthatóan függőleges hastával indul: elvileg bármilyen, függőleges hastával kezdődő betű lehet: —]AESACRIF[—. Az első két betű után szóközjelző pont nem figyelhető meg, de a tagolás csak —]ae sacriff— lehet. A töredékes sor aligha értelmezhető másként, mint áldozatbemutatásként, amit a Senator végzett. A sor értelmi, nem betű szerinti rekonstrukciója a következő lehet: in ara (istennő, vagy nőnemű istenképzet jelzővel) - - -]ae sacrifficium ob —.A Senator szakrális tevékenysége, amit cursusában megemlítendőnek tart, pályafutásának különösen kiemelkedő eseménye kellett, hogy legyen. Ismereteim szerint cursus-feliraton sem a szó, sem hasonló szakrális cselekmény említése nem fordul elő. 5. sor: A sor első betűje P: a betű íves hajlása világosan látszik. A betűárok mélységéig a P ívének a belseje már kitörött, és a betű függőleges hastája is hiányzik. A sor utolsó betűje elvileg 0 vagy C lehet, értelmileg azonban csak 0 állhat: — ]P?AVG?ET?TITO. Kiegészítése biztos: adlecto inter praetorios ab Imp(eratore) Ves]p(asiano) Aug(usto) et Tito[—. 6. sor: Az első betűnyom egy függőleges hasta. A sor utolsó betűje M töredéke: ll?AVREA?M[— A sor a Senator katonai kitüntetéseit tartalmazza Pannoniában három senatori cursusfelirat került elő: az egyiket Andautonia municipiuma állította Funisulanus Vettonianusnak, aki 82/83-85/86-ban volt Pannónia helytartója (CIL 3,0413 = ILS 1005 = Alj nr. 479.). A másikat az aquincumi canabenses Statilius Maximusnak, Pannónia inferior egykori (Kr. u. 138-142.) helytartójának (CIL III 10336 ). A harmadik Septimius Castinus három bázisa, amelyek császárszobrot tarthattak (Kr. u. 208-211., Tituli Aquin. I. 19-21). Fitz szerint (mivel nem divo Tito) a hexagont nem Domitianus, hanem Vespasianus alatt Calpetanus Rantius Quirinalis állította, aki a III legiot 69-70-ben vezette, és 76 és 79 között volt Pannónia legátusa. A tholos valószínűleg egy nagyobb, kocka szerű hasábon állt. Egy volt pannóniai helytartó állította, akit a colonia a mandátumának lejárta után patrónusának választott. Az állításnak minden bizonnyal egy háborús győzelem, Domitianus Duna-vidéki háborúi volt a közvetlen oka. Kr. u. 1. sz. utolsó harmada. 85
