Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)

IV. KATALÓGUS

] dec(urio?) c(olonioe) C(laudiae)] S(avariae) dec(urio)o [col(oniae) Sept(imi)] Karn(unti) [equo p]ublic(o)o [sac(erdos) ar]oeoA

A ugg(us tor um) o provinc]iaeop(annoniae)os(uperioris). HD037447 3. [et p]ublic(i) CIL, cur(ator) rei p]ublic(ae) MÓCSY RIU, Steindenkmäler [equo p]ublic(o) ALFÖLDY SZABÓ Kiadások: MOMMSEN (descripsit), CIL III 4170; LIPP

, felirattár VREJ 2, 1874, 70, nr. 229. (a lelőhely említése nélkül); ALFÖLDY, Listy filologické 88, 1965, 266-7; MÓCSY, Steindenkmäler 80; MÓCSY RIU 71; AE 1966:286 = 1983:766; Buocz, Kőtár, Vasi Szemle 1963:1, 79 képpel és rajzzal; SZABÓ Á., Pannonica provinciaiia 402-410. Idézések: REZSŐFFY, VREJ 9-10, 1884, 25; ALFÖLDI A., 1940, 197; PAULOVICS, Lapidarium 1943, 20; ALFÖLDY, Nochmals Octavius Faustinianus, ZPE 51, 1983, 234; TÓTH I., Faustinianus, Specimina 1986. 41 -56, Abb. 3; TÓTH I., Iseum, 1996-1997, 349, 8. kép (fotó); TÓTH E., A császárkultusz, ArchÉrt 126, 2001, 28; KOVÁCS, Peculiaris, 2004, 83; SZABÓ, Tartománygyűlések 2007, 117-20, képpel; SZABÓ, Sacerdotes 2006, 241. Buocz Topográfia 1967, 86: a lelőhely megnevezése nélkül, mint Iseum környéki leletet említi. A Hosszú utcai feliratok esetében probléma volt, hogy a CIL három feliratot írt le (itt: 60: Numinibus, 17: sac. PPS. és a 28: Barbius-oltár Isisnek), Lipp Vilmos 1870 körüli kimutatása pedig csak egy feliratot említ a Hosszú utcai kertben. A Barbius-oltárt és ezt a felirattöredéket a CIL szerint azonban akkor már a püspöki palotában őrizték. Mommsen 1866-ban írta le ezt a feliratot. A felirattöredék akkor már a püspöki palotában, a Régiségtárban volt, de korábban a Hosszú utca 102. számú házban volt található (CIL). Ilyen házszám a Hosszú utcában nem volt soha. Ez nem egy tényleges Hosszú utcai ház száma, hanem a kerttulajdonosok városi lakóházának a száma. A Hosszú utcai lelőhely - a házszámok azonosításától függetlenül - Savaria délnyugati részére, az Iseum északi határára esik. Ettől északnyugatra egy Mithreum kereshető (lásd az 55-56. számú feliratokat). A tábla őrzési helye azért tartható elsődlegesnek, mert a töredéket Szombathely várostestétől délre, olyan területen őrizték, ahol a 19. század közepéig építkezés nem folyt, csak egy-két lakóház állt, és ahová ezért máshonnan római emlékeket sem vihettek, ellentétben a városi utcák lakóőházaival, amelyeket esetenként római faragványokkal díszítettek. A felirattöredék értelmezését megnehezíti, hogy a minden bizonnyal eredeti lelőhelyű előkerülésén kívül a rekonstrukcióhoz szükséges szinte minden formai és tartalmi kiindulás bizonytalan, vagy annak látszik. A felirat értelmezése annak a függvénye, hogy a főpap neve milyen esetben állt. Ez azonban a töredékesség és a rövidítések miatt megállapíthatatlan. Ezért bizonytalan, hogy ő állította-e az emléket (és a feliratot), vagy pedig neki állították. A korábban emlegetett lehetőség szerint a feliratot a főpap állította, ezért a nevét és tisztségeit nominativusban kell feloldani. Szabó Ádám szerint valószínűbb, hogy a tartományi gyűlés állított szobrot a főpapnak. Ebben az esetben a magistratus neve dativusban állt (SZABÓ, Sacerdotes). Szabó kiegészítése esetében a tábla szélessége harmadával megnövekedik, és ennek megfelelően változik az 1 - 5 sorok kiegészítése. Szabó kiegészítése azon alapszik, hogy a felirat 4. és 5. sorát két részre 76