Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)
IV. KATALÓGUS
Lapidarium Savariense Savaria római feliratos kóemlékei SalviaeoM(orci) f(iliae)oVeroe an(norum) XX X e At C(aio) Tullio C(aii) of(ilio) oNigrin o a An(no rum) 5 XXoe At TulliaeoC(aii)of(iliae) Marcellinae an(norum)oXVI h(ic)os(iti)os(unt) C(aius) o Tullius oC(aii) f(ilius) Paullinusocon(iugi) etofili(i)sofeciot. EDH-Nr: HD016477 „Salvia Verának, Marcus lányának, (élt) 30 évet, és Caius Tullius Nigronus, Caius fia és Tullia Marcellina, Caius lánya (élt) 16 évet, vannak itt letéve. Caius Tullius Paullinus a feleségének és a gyermekeinek csinálta". Kiadások: LIPP V., Szombathelyi Közlemények II. ArchÉrt 2, 1869, 128-129; LIPP V., Arch. Közlemények, Vasmegyei lapok 1871 március 30. I. lap; LIPP , felirattár, VREJ 2, 1874, 81; MOMMSEN, CIL III 4210; MÓCSY, Steindenkmäler 99; MÓCSY RIU I 125; AE 1967: 0027. Idézések: Kiss A., Antik Tan. 5, 1958, 243; MÓCSY, Bevölkerung nr. 85/1.; PALÁGYI S.,-TÓTH S., A római és középkori kőtár katalógusa. Tihanyi Múzeum, Veszprém 1976, nr. 25.; TÓTH I., 1994, 35, nr. 78.; Lipp 1877, 34. Gorgófej (?) MRT 3, 118 téves lelőhelyadatokkal. Lipp ArchÉrt 2, 1870, 128 leírta a követ, amely Szenthetpéterfán került elő és kettétört (1867. nov. 6.). A kő a kocsma udvarán feküdt, aztán eltűnt. Később a sírkő Kis-Kamondon, Magyar László úr házában volt ( LIPP , VREJ 1874, 81. LII/19). A feliratot említi. LIPP V., Leihelyeink, VREJ 1875, 114, ahol a csákányi járásként említi Szentpéterfát. Azaz a sírkövet mégis csak nagy távolságra elszállították, és nem Kiskamond közelében került elől. A MRT 3, 118, nr. 23/125. tévesen Kamondot nevezi meg a lelőhelynek, amit Mócsy András javított: Acta ArchHung 25, 1973, 375. Korábban Veszprémben a Bakony Múzeum; RIU: a tihanyi apátság kőtárában. Kr. u. 2. század első fele. 233
