Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)

IV. KATALÓGUS

M (arc us) oA urel(ius) Romanus dom(o)?A

Ant

Aioc(hia) vet(eranus)oleg(ionis)oXog(eminae)ov(ivus)of(ecit) sib(i)oe

AtoAteria

Ae 5abina

Ae oconi(ugi) an(norum)oLXoe

At oM(arco)oAurel

Aio Romanianoofihio e

At Aureliae Valeriae c[o]n

Aiug(i). EDH Nr. HD040282 9. et Aurelio [Romano] Buocz „Marcus Aurelius Romanus, Antiochiából, a X gemina legio veteranusa magának és feleségének, Ateria Sabinanak, (élt) 60 évet, és fiának, Marcus Aurelius Romanianusnak és feleségének Aurelia Valériának életében csinálta." Kiadások: Verantius ms.; Draskovich in ms Wiltheimianis p. 5. nr. 10. „In Zarkachasa prope Sabariam in pariete templi exteriori" (CIL) LAZIUS reipublicae 1551, 670, 1144; GRUTERUS 531:1; MOMMSEN, CIL III 4182 = 10920 (in castello comitis); FRANKFURTER-KUBITSCHEK, Aus Westungarn AEM 16, 1893, 30; SCHOENISNER, Antiquitatum 1791, 53, Taf. X (LÖVEI P., in: Lapidarium Hungaricum 5, 2002, 48, 6. kép); HORVÁTH E., Monumenta Romanorum nr. 13. LIPP

, felirattár, VREJ 2, 1874, 73 (akkor még a templomfalban volt); LIPP, VREJ 5, 1877, 33; KÁRPÁTI K., légiók, VREJ 19-20, 1892, 57; FRANKFURTER-KUBITSCHEK AUS Westungarn 1893, 31; MÓCSY Steindenkmäler 134; MÓCSY RIU I 130. Idézések: SCHOBER 1924, 37. nr. 72.; PAULOVICS Lapidarium 1943, 22, Taf. 3; KÁDÁR-BALLA, Savaria 1958, 27, képpé nr. 18. (a sírkő felső része) J. DOBIÁ?, Bidl?v Sbornik /Praha 1928/ 19; Buocz, Kőtár, Vasi Szemle 1962:1, 106 képpel és rajzzal.; BALLA, Östliche Elemente ActaArch. 15, 1963, 233; Buocz 2003, 91, nr. 74.; BARKÓCZI, Population 1964, 58/36; LÓVÉI P., in: Lapidarium Hungaricum 5. Vas megye I. Budapest 2002, 21, 48, 6. kép; Vindobona 1977, 196, nr. S 88., MOSSER: in: Romanisation und Resistanz, Köln 2003, 371, Abb.9. A sírkövet a X. gemina vindobonai állomásozása idején, a markomann háború előtt állították. Romanus valószínűleg a 132-135-ös zsidó háború alkalmával a légióba, amikor annak vexillatioi részt vettek a háborúban (

RITTERLING RE XII 1925, 1685). BALLA szerint (

Steindenkmäler 134.) Marcus keleti háborújával került Savariába. Az 1698-as Kazó István-féle Canonica Visitatio szerint (Szombathely, Püspöki Lt.) a templom falába volt befalazva. 1874-ben még a falban volt (Lipp V., VREJ 2, 1874,73). A régi templomot 1881-ben bontották le, és helyén új templom épült. Ekkor a sírkövet a bogáti Festeticskastélyban őrizték (FRANKFURTER-KUBITSCHEK AEM 16, 1893, 30). A sírkövet 1903-ban szállították Szombathelyre (Márkly F. intéző levele Bogátról: 1903 május 26: 2 db régi faragott követ ad át elhelyezésre a bogáti gazdaság részéről. A másik kő a román korban teljesen átfaragott római eredetű, márvány timpanon-dombormű volt, amelyet ma a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona, és a Magyar Nemzeti Múzeumban van kiállítva). A timpanon domborművét Varsányi János 1842-ben lerajzolta (Vasmegyei Lapok 6/46, 1872, 06, 09, SM. Irattár. Lipp-jegyzék. 1872/1. nr. 18.). Kr. u. 2. sz. 3. negyede. A sírkövet a faragás alapján valószínűtlen későbbre keltezni. 228