Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)
IV. KATALÓGUS
Schoenvisner metszetén térben ábrázolt kőhasáb látható. Feliratos és bal oldala keretezett. Mivel a metszet a kőhasáb oldalát is ábrázolja, talán az épület sarkába lehetett berakva, „in Sabariae vico Perénth effosus, et in aedibus Francisci Martinkovits muro infertus" (SCHOENVISNER 1791, 51). Martinkovits Ferenc a szombathelyi plébánia harangozója volt. Életéről sok minden kinyomozható volt, de perinti házát azonosítani nem sikerült. A Scarbantia nevét tartalmazó követ 1784-ben Dorfmeister István festette le a szombathelyi püspöki palota salla terrenájának római mitológiai és a savariai faragványokat ábrázoló freskóira, majd 1791-ben mindkettő belekerült Schoenvisner könyvébe ( THOMAS 1981, Taf. XI). Mommsen már nem találta őket ( frustra quaesivi írta), és később sem kerültek elő. A hasábforma, a keretezés, a feliratok elhelyezése a mezőkben és a tartalmuk azonos. Magasságuk azonban megegyezik (a Sisciát említő kő alsó kerete hiányzik). Azonos lehet a lelőhely: különben aligha kerültek volna beépítésre ugyannak a háznak a falába. Valószínűleg egyidősek. Br. Galsterer-Kröll a városnévjelzők vizsgálata során mindkét felirattal foglalkozott. Alakjukat szokatlannak találta és mivel a városnevek Augusta jelzője sem fordul elő máshol, a feliratokat hamisítványnak tartotta. Érvei nem meggyőzőek. Schoenvisner metszetén semmi sem mutat arra, hogy a feliratok ne lennének eredetiek. Savariából hamisított római felirat nem ismert. Még ha formájuk Savariában unikális lenne, az sem volna elegendő érv a hamisításra. A feliratok „kocka" formájából (GALSTERER-KRÖLL) nem hamisítása, hanem a felhasználás szokatlanságára vagy ritkaságára lehet következtetni összhangban a felirat szövegének ritkaságával. Egyébként két hasonló bázis ismert a coloniából (73 és 74. számok). A bázisok felirataiban az augusta jelzők egyedi előfordulása sem kelt gyanút. Az augusta városjelző nem ritka. A szokatlan az, hogy a jelző a név legutolsó tagja: a kitüntető jelzőt azonban utólag is felvéshették, amint a metszetről ellenőrizni nem lehet. Siscia esetében ugyan a CIL 3, 10 836-os Herculesnek állított oltárt Rufinianus dec. col. S(eptimia) S(iscianorum) aug. quaestor-, a CIL és az Alj (nr. 528.) az aug.-ot a városnévhez kapcsolta, de legalább is nem lehet kizárni az aug(ur) feloldást sem. Savaria esetében az Augusta jelző lehetségesen a carnuntumi Faustinianus-feliratról ismert. Érthető, hogy Scarbantia esetében az Augusta jelző miért nem ismert más feliratról is. Siscia Septimia jelzőjéből következik, hogy a bázisokat - mivel egyidősek lehetnek - nem állíthatták Septimius Severus uralkodását megelőzően, azaz Kr. u. 194. előtt. A 3. század középső harmadától rohamosan visszaesik a feliratállítás és főleg sincs olyan ünnepélyes megfogalmazású felirat, amelyeken a nevük teljes kiírása várható lenne. A városi tisztségek jelölésekor általában megelégedtek a municipium/colonia (genitivusban) és a tulajdonnév kiírásával. Mindkét bázis a proviciális forum körzetében került elő (TÓTH E., A császárkultusz, ArchÉrt 126, 2001, 29). Lehetségesen a bázisokon az említett városok geniusainak szobra állt, bár ennek a bázisok vastagsága (kb. 40 cm) ellentmond. Severus-kor. 88. Közfelirat (-1784) Bázis ismeretlen kőből. A felirat betűit gondosan vésték fel. A lelőhely és a lelőkörülmények ismeretlenek. Töredékes magassága: 90 cm (2 láb 11 ujj), szélessége: 47 cm (2 láb 6 ujj, Schoenvisner metszete alapján), vastagsága ismeretlen. A méretek kiszámolásánál lábSchuh 31.1 cm-rel számoltam. A lábat a rajzoló 12 egységre osztotta: ez 2,59 cm-nek felel meg. 1784 előtt találták az egykori Perint falu körzetében, a Perint pataktól nyugatra és a 19. század első felében elveszett. Colonia Septimia Siscia Augusta. 140
