Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)

II. BEVEZETŐ

össze. A mesterséges csatorna kiásásának oka valószínűleg egyezik a patak kora újkori felhasználásával. A Perint Alpokból származó, esetenként áradást okozó vízfeleslegét mesterséges elvezetéssel csökkentették. Milyen hosszan kellett a kiágazástól új medret ásni, hogy egy meglévő patakot elérjenek, nem tudjuk. Mivel a keleti meder a középkortól létezik

1

2, a leágazás kiásása csak a rómaiak, és nem a középkori szombathelyiek tevékenysége lehet. A Savaria víznév római forrásból ismert. Quirinus szenvedéstörténetéből tudjuk: miután a sisciai püspököt Savariában halálra ítélték, a Siboris(<Savarias) patakba dobva végezték ki. A pataknév romlott alakban maradt fenn. A víznévnek van egy másik ókori említése is. Ptolemaios egy Savorios nevet jegyzett fel, amely szerinte a Dravusba ömlik

1

3. A leírás szerint a Muráról lehet szó

1

4: Ptolemaios alighanem tévedett a folyó megnevezésében. Egyrészt a Savaria név más folyóvíznél adatolt, ami alapjában még nem lenne kizáró ok, másrészt a Mura folyónak fennmaradt a római kori neve, és ez nem Savarias volt. A Tabula Peutingeriana a Santiacum-Teurnia-luvaum úton a Mura eredetvidékén egy in Murio útállomást sorol fel, amely a folyó antik nevével állhat kapcsolatban

1

5. A Savaria településnév az évszázadok során fennmaradt, és a 19. századig a magyar Szombathely és a német Steinamanger mellett a település hivatalos neve volt. A római településnevet változatlan formában használták a középkorban is. A Sabaria szabályos nyelvi változat magából a városból feliraton nem maradt fenn (az utolsó városnévemlítés feliraton nem későbbi a Severus- kornál). A Rómában és máshol állított 3. századi feliratokon a Sabaria névváltozat többször is előfordul

1

6, és ezt a névalakot őrizték meg a városnév középkori kézirati említései is

1

7 (Plinius, az Itinerariumok stb.). A településnéven, ellentétben a Sabaria víznévvel (Sevira>Zöbern), a nyelvi alakulás nem hagyott nyomott. Ez alighanem annak köszönhető, hogy a 4. század elején Sabariában született Martinus, a későbbi tours-i püspök, a kora középkor tisztelt és ismert szentje. Sulpicius Severus megnevezi a szülőhelyét

1

8: Sabaria Pannoniarum oppido. A név ismertsége gátolhatta meg a következő évszázadokban a városnév nyelvi változását. Sabaria „nemzetközi" azonosítása 791-ben Nagy Károly császár hadjáratához köthető, aki seregét feltehetően a római Itinerariumok használatával és útmutatásával, a Rába folyó torkolatától Sabarián keresztül vezette vissza a birodalomba

1

9. A település az Ostmark közigazgatásában jelentős hellyé vált. Kővárat építettek

2

0, grófsági központ lett

2

1: 860-ban civitas-nak nevezték

2

2. A Sabaria és a név megmaradt a honfoglalás után is, a latin szövegekben nem alakult át, különösen azért nem, mert a beszélt nyelven megvolt a település magyar Szombathely és a német Steinamanger neve, a Sabaria név Szt. Márton ottani születéshelye miatt pedig ismert volt. A coloniát az Aquileiából a Duna-ripára, a markomannquad határszakaszra vezető út mellett alapították, melyet ma Borostyánkő út néven ismerünk (az elnevezés a koraújkornál nem régebbi). A Borostyánkőút a pannóniai úthálózat főtengelye volt. Hogy ezt az utat a rómaiak mennyire fontosnak tartották, azt egy savariai mérföldkőtöredék mutatja, amelyre Romától Savariáig mért távolságot (675 mérföldet) véstek fel

2

3. Elfogadott vélemény a Borostyánkő utat őskori eredetű kereskedelmi útnak tartani. Eredete a domborzati viszonyokkal magyarázható: a Dinári Alpoktól északra, az Alpok keleti peremét határoló síkság volt alkalmas a délről észak felé irányuló forgalom számára, mert nyugatabbra a hegyek, különösen a téli időszakban a közlekedés útját állták. A Borostyánkő út ott vezetett, ahol a domborzat a téli 12 A középkorban a Gyöngyös patakra települtek a malmok: HORVÁTH 1993, 172-188. 13 Ptolemaios, II 15,1: „Az a pont, amely annak a folyónak a beleömlésénél van, amely folyó nyugat felé húzódik áthaladva mindkét Pannonián és Carrodunumnál két ágra szakad a Cetium hegy felé, e folyó északi részét Savariasnak, a délit Darusnak hívják", FPA I. 77-78. A zalai folyók: a Lendva, Kerka, Principális csatorna a Murába ömlenek. A Orávába észak felől csak jóval keletebbre ömlik egy nagyobb patak, a Rinya. 14 így gondolta Fehér Bence is (FPA I 76). 15 FLEISCHER

, JÖAI, Beibl. 47, 1964-1965, 106-, ua. 48, 966-67) 165, PWRE Suppl. XI. 845, ALFÖLDY 1974, 185, 37. jegyzet. P. ANREITER (Die römischen Namen Pannoniens, Archaeolingua, Ser. Min. 16. Budapest. 2001.) nem tárgyalja a folyónevet. 16 Pl. AE 1964:14, Lásd a függeléket. 17 ZÁGORHIDV CZIGÁNY-TÓTH 1884. 18 Septimius Severus, Vita Sancti Martini 2., TÓTH-ZÁGORHIDY CZIGÁNY 1994 27; TÓTH E., in: KISS-TÓTH ZÁGORHIDY CZIGÁNY 1998, 65-67 19 ZÁGORHIDY CZIGÁNY-TÓTH 1994, 109; Annales qui dicitur Einhardi, A. 294. 20 TÓTH E., Die karolingische Burg von Sabaria - Szombathely, Fólia Archaeologica 29, 1978, 151-182., üa. Sabaria - Szombathely karoling vára, Vasi Szemle 32, 1978, 396-423. 21 KISS-TÓTH-ZÁGORHIDY CZIGÁNY 1998, 88., BOWLUS CH.R. 1995, Franks, Moravians and Magyars, Philadelphia 1995, 76-78. 22 ZÁGORHIDY CZIGÁNY-TÓTH 1994, nr. 27. 23 Kiss P.-SOSZTARITS, 1996-1997, 101-113. 12