Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)
IV. KATALÓGUS
„A lakóházbeli Silvanusnak szentelve! Q(— ) R( ) jóllétéért, H(—) Felicissimus önmagáért és az övéiért a fogadalmat szívesen és örömmel teljesítette az érdem okából (ti. az isten megérdemelte)". J. Miiles ms 14 771 /vol. VIII. Sch. 42906, p. 23.; rajzzal (British Museum) Kiadások: LAZIUS, W., Reipublicae 1551, 1144; GRUTERUS, 33: 2.; CLUSIUS, Milles ms 15771, 23; SZERDAHELYI Hungáriáé urbium,M30, 48. I. sor nélkül, és a lelőhely megnevezése nélkül, csak hogy szenteltvíztartó van rajta); SCHOENVISNER, Antiquitatum 1791, VIII. tábla; CIL III 4166; LIPP , felirattár VREJ 2, 1874, 62 ; MÓCSY, Steindenkmäler 33; MÓCSY RIU I 27. Idézések: KATANCSICH I 432; REZSŐFFY, VREJ 9-10, 1884, Visky 1958, 97; Buocz, Topográfia 1967, 82; TÓTH I.-SZABÓ, Bevezetés 165, a felirat rajzával. BALLA, Steindenkmäler 33. sz. szerint Q.R.H. a Felicissimus libertus ura. Kr. u. 3. század első fele. 68. Szakrális felirat (1871) Oltár mészkőből párkánnyal és abacussal, alsó fele hiányzik. (29)x27x(8). Töredék, alja hiányzik, az oltár előoldalát leválasztották a törzséről. A felső párkánya négy léccel tagolt. Az abacus díszítetlen. A felirat betűit elég gondosan vésték fel. A betűk pirosra voltak festve; a betűméret: 4,3(v.1), 3,2(v.2). Az 1. sorban az x kicsi. 3. sor utolsó betűje E, F, P, R lehet 1871 előtt találták, Szombathely, Petőfi u. 9. (az Új utcában épült Egerváry-ház pincéjének ásatásakor (ArchÉrt 1871 -1872). LIPP , Notes, 1871, 32. szerint: „határkő töredéke", Ó-Perint?, ami tévedés. 1908-ban a Savaria Múzeumba vitték, Itsz. 67.10.131. (régi Itsz. 1884, 284,41 és 1890:30); Tárczy T. fényképe (=LUPA 7969, nincs kép). Ma az Isis szentély kiállításán van, ahol 2009-2010-ben írtam le. Sphinx(ibus) M Aetili[- - -] [ „A szfinxeknek! Metil[— ]" 2.Metili[us DOMASZEWSKI FRANKFURTER-KUBITSCHEK, AUS Westungarn AEM 16, 1893, 31. Kiadások: LIPP V., Szombathelyi közlemények, ArchÉrt 6, 1872, 176; LIPP , felirattár VREJ 2, 1874, 62 (lelőhely nélkül); EE 2, 1875, 420, nr. 868; CIL III 10913 (in museo); Buocz, Kőtár, Vasi Szemle 1964, 275 képpel és rajzzal; Steindenkmäler 43; MÓCSY RIU 30; LIPP V., VREJ 2, 1874, 63; Ua., VREJ 9-10, 1884, 23; Eph.Ep. II 868; FRANKFURTER-KUBITSCHEK, AUS Westungarn AEM 16, 1893, 31. Idézések: REZSŐFFY, VREJ 9-10, 1884, PAULOVICS, lapidarium 1943, 41; MÓCSY, Bevölkerung nr. 90/28; Buocz, Topográfia 1967, 67; WESSETZKY V., Isis-Kultes, Acta ArchHung 11, 1959, 271; SZABÓ, Sphinx 2002, 175; Buocz 2003, 41; KÁDÁR 2003, 83; SOSZTARITS, Kat. Budapest 2008, 201, nr. 138. (téves CIL számmal). Lipp V. Szombathelyi Közlemények, ArchÉrt 5, 1871, 114-ben írta, hogy az Új utcában a „múltkor leírt oltáralj tökéletesen hasonló párja került elő, néhány ölnyi távolságban az elsőnek lelhelyétől. Ezen helyet, illetőleg a most épülő ház melletti telket tulajdonosa E. M ügyvéd kertté alakítván át" Lipp milyen oltárra gondolt? A múltkor leírt oltár csak az Új utcza 319. alatt 1871-ben leírt leletek között szerepel ( LIPP , V., ArchÉrt 4, 1871, 293-298). Az Uj utca 319 sz. ház (1858-ban: Pranger János tulajdona, és Petőfi u. 15-tel azonos) mellett egy újonnan épülendő ház pincéjét ásták ki. Össze- vissza római falak húzódtak a területen, és a telken keresztül vezetett egy téglából épült csatorna is. Leletek között az első: Faragott kőből készült párkányzatos oltár alj. A párkányzatok tökéletes négyszöget képeznek. A féklap oldalhossza: 20". E fölött egy köröskörül futó bevágás után következik az első tojásdad egymásra hajló és a középen élet képező párkányzat, oldalhossza 17". Ettől homorúan fölfelé kanyarodik a kő és képezi a felső négyszöget, melynek oldalhossza 12". Az egésznek magassága 1'6", nem ír Lipp a feliratáról. Kérdés, hogy melyik ház épült a 319-es szomszédságában? A lelőhelyhez: Buocz Topográfia 1967, 67. Kr. u. 2-3. század. 126
