Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)
IV. KATALÓGUS
Lapidarium Savariense Savaria római feliratos kőemlékei Varsányi János 1864 április 26-án írt Pilisszántóról Rómernak „II. sz. küldemény" megjelöléssel. (MTA Kézirattár, ArchBizotság iratai K 1219. nr. 4.). Mellékelve volt a Numinibus-felirat rajza, amit feltehetően Rómer továbbított Mommsennak (a rajz jelenleg nem lelhető fel). Buocz Topográfia 1967, 85 a Thököly u. 18. számot adták meg a Pick pajta helyéül. Szombathelyen Kert utca (Gartenstrasse) a korabeli feljegyzésekből nem ismert, viszont a szomszédos Perintben megtalálható, mégpedig a Perint pataktól keletre fekvő része, ahol Szombathely és Perint határa mindössze egy utcavonal volt (KUNCZ-KÁRPÁTI 1880-1894), 1886-ban, amikor egyesítik Perintet Szombathellyel, Perintben sorolják fel a Kert utcát. Ezért merült fel, hogy a felirat ott került elő. A városegyesítés szükségessé tette 13 utcanév megváltoztatását (FEISZT 1995, 86, 10. jegyzet). A Kert u. később Hock János utca lett. Egy 1875 évi, Óperintet ábrázoló térképen azonban ennek az utcának még Szűk utca a neve (VAML. T.393, 1875, Lukács I. raza). Ezen a térképen a Perint pataktól keletre eső falurészen nincs sem ház, sem telek 100-as számmal. Valószínűtlen, hogy a felirat ebben a perinti utcában került volna elő. A mai Thököly, korábban Hosszú utca elnevezése az 1850-60-as években ingadozott. Ez érthető, hiszen az utcának csak a keleti végén volt néhány ház. Az utca elnevezésének bizonytalanságára mutat, hogy amikor ennek és a Rumi útnak a sarkán színházat terveztek építeni, a színház alaprajzának tervrajzán a Hosszú utca neve: „Kertalatti utsza." (SZILÁGY I., Szombathely városépítés és építészeti története a dualizmus korában, Szombathely 2005, 196). Azaz Varsányi János Kert utcája lehet a Hosszú utca korábbi elnevezése, azaz használatban volt ugyannak az utcának a kétféle elnevezése. Kérdés, hogy Varsányi feljegyzése a felirat tényleges lelőhelyére, vagy az 1860-70-es években az őrzési helyére vonatkozik-e. A felirat őrzési helye Pick (Antal? Ármin?) kereskedő udvari raktárának a fala. A CIL-ben megadott 100-as házszám azonban nem egy tényleges Hosszú utcai házat jelöl, hanem a kert tulajdonosának városi lakóháza (lásd a III. B. fejezetben írtakat). A tulajdonos a gimnázium régiségtárának adta. ( LIPP). Fettich Nándor szerint a feliratot az 1860-as években találták a Sabaria (régebben Szarvas) vendéglő mellett építkezés alkalmával (FETTICH N., Colonia Claudia Savaria (Szombathely a római uralom alatt, Vasi Szemle 6, 1939). Állítása tévedés. A Szarvas (később Sabaria, ma Pannónia) vendéglő saroképület volt, és csak nyugat felé volt szomszédja, és volt oldalszárnya (Fő tér 29.). Az oldalszárny a Numinibus kő találásakor már állt, mert a 19. század első felében bolt és mészárszék működött benne" 2, és az emeletet valószínűleg 1873-ban építettek rá (MELEGA M., 2004, 460), amikor a Numinibus felirat már ismert volt. A nyugatra következő ház építéséről sem lehet szó, mint lelőhelyről: ezt a házat a vendéglő tulajdonosa, Hainzmann János 1885-ben építtette (Fő tér 30.), és ott az elefántcsont ősz-perszonifikáció került elő (MELEGA M., 2004, 462). Paulovics István feljegyzése: Gyöngyös u. 41. curialis jegyzék. Paulovics az ArchÉrt cikkre hivatkozott. (2, 1869, 128, PI-lll/3. 64/1970). Paulovics tévédét. A cikkben a Gyöngyös utca 41. szám alatt az osfenso-felirat (73. sz.) őrzési helye szerepel (129. oldal). A feliratot az Iseum feltárása után a szentéllyel kapcsolták össze, mert az őrzési helye - Pick kereskedő háza - az Iseum északi szélére esett. Szentléleky T. az Iseum építését ennek a feliratnak az alapján keltezte: SZENTLÉLEKY, Előzetes jelentés, ArchÉrt 84, 1957, 78-79; Ua. Ausgrabungen,. Acta AAnt. 7, 1959, 195-200; A szombathelyi Isis szentély, Szombathely, I9 60 1, 1965 2. Ennek kritikája: TÓTH I., Jegyzetek 1973, 250. A tábla biztonsággal azonban nem köthető az Isis kultuszhoz, MÓCSY, Pannonia-Forschung, ActaArch. 21, 1969,370, nr. 331, Ua.; 25, 1973, 399, nr. 362.; L.Vidman nem vette fel (VIDMAN, L., Aegyptische Kult 1989, 985). A numen jelentéséről lásd: PÖTSCHER, „Numen" und numen Augusti, ANRW I116,1. FENECHIU, C, La notion de Numen dans les textes littéraires et épigraphiques, Cluj-Napoca 2008, nem tárgyalja a savariai feliratot. FISWICK, D., Numinibus Domus Divinae ZPE 159, 2007, 293-296, Ua. Numen Augustum, ZPE 160, 2007, 247-255. A felirat szövegéből biztonsággal nem tűnik ki, sem az, hogy ki parancsolt kinek, sem az, hogy mit. A SZABÓ Á., Pannoniciani Sacerdotes, nr. P 80. 105-107 és 218. szerint Mem(mio) Emeri(ti) lenne a feloldás, ami a Emeritus cognomen pannóniai gyakorisága miatt valószínűtlen. A felirat formájából következik, hogy a tábla falba volt illesztve. A feliratot olvasó számára kétségtelen kellett, hogy legyen az értelme. A tábla lényegében feldolgozatlan. Az egyes curiákba tartozást nem a társadalmi állás határozta meg, mert mindegyik oszlopban található immúnis és libertus. Az apa és a fia viszont ugyanabba curiában vannak felsorolva. Az egyes curiákba sorolás bizonyra nem tetszőleges: erre mutat az egyes curiákban felsoroltak eltérő száma, és különösen az első curia utolsó öt személye, akik már alig fértek fel az oszlop végére. Kr. u. 188. 212 Nem túl sok olyan felhasználható felirat maradt fenn, amelyen a városi magistratus - megjelölések és a praefectus collegii tisztség egyaránt megtalálható. Mindenestre általánosítani nem lehet, mert mindkét változat előfordul (pl. Mursa: decurio, praefectus coll. Ilvir: ILJug 3095; Sirmium: decurio, quaestor, llvir, praefectus: CIL III 3685=10249; Aquincum: decurio, aedilis, llvir, praefectus CIL 3438., 10475; Az azonban a savariai felirat értelmezésénél fontos lehet, hogy éppen poetovioi feliratokon fordul elő, hogy a praefectus collegii a decurionatust és a duumviratus közé ékelődik be (CIL III 4111, 4028, 4038).
