Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
RÉGÉSZET - Sümegi Pál - Csuti Tamás - Takács Tibor - Törőcsik Tünde: A 86. elkerülő út váti szakaszán és a Hosszú-víz patak allúviumán végzett környezettörténeti vizsgálatok eredményei
savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 95-121 Szombathely, 2011 SÜMEGI Pál - CSUTI Tamás - TAKÁCS Tibor - TÖRŐCSIK Tünde A 86. ELKERÜLŐ ÚT VÁTI SZAKASZÁN ÉS A HOSSZÚ-VÍZ PATAK ALLÚVIUMÁN VÉGZETT KÖRNYEZETTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI BEVEZETÉS A 86-os számú elkerülő út váti szakaszához (1. ábra) kapcsolódó régészeti feltárást nyugat-kelet irányú kiterjedésben, több száz méter hosszan alakították ki egy lösszel fedett kavicsos dombháton és dombperemen, a Gyöngyös-patak hordalékkúpjának patakokkal feldarabolt, dombhátakra tagolt maradványfelszínén. Előzetes terepbejárás és geofizikai felmérés (KŐSZEGIFARKAS 2008.) során négy lelőhelyre bukkantak, melynek eredményeként sor került ezek feltárására. Az általunk vizsgált területen (Vát-Bodon-tábla, 2-es lelőhely) 2006 őszén, és 2007 tavaszán folytak az ásatások Farkas Csilla régész (Savaria Múzeum, Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága) vezetésével. A lelőhelyen négy nagyobb időszakot lehetett elkülöníteni: a jellegtelen őskori anyag mellett, késő bronzkori, vaskori (Hallstatt-kor; kelták), Árpádkori és középkori leletanyag került elő. A nyomvonal nyugati végében figyelhető meg egyfajta objektumsűrűség, ahonnan igen sok cölöphely, sekély gödör, néhány földbe mélyített ház és egy kút került elő. A másik sűrűsödési góc a nyomvonal keleti végében található, ahol vaskori házak, gödrök, illetve középkori gödrök, valamint kút figyelhető meg. Feltűnő, hogy a nyomvonal északnyugati része felé (lehajtó területe) csökken a leletanyag mennyisége, ami feltehetően a település(ek) szélét jelzi (KŐSZEGI-FARKAS 2008.). Az ásatás felszíne (2. ábra) mélyen benyúlt a területet északnyugat-délkelet irányban átszelő Hosszú-víz patak allúviumába. Mivel már hasonló vizsgálatok történtek ezen nyugat-magyarországi terület különböző pontjain, ezért lehetőségünk nyílt a Gyöngyös-sík fejlődésének feltárására, a területen megtelepedő kultúrák és a környezet időben változó viszonyának rekonstruálására. így a feltárás keleti előterében található Hosszú-víz patak allúviumán zavartalan magfúrásokat (I. sz. fúrás: N: 47° 16' 13,76" és E: 16° 47' 00,94", II. sz. fúrás: N: 47° 16' 05,02" és E: 16° 47' 17,64") 1 mélyíthettünk le. A fúrásokon üledékföldtani, geokémiai és paleobotanikai vizsgálatokat végeztünk a régészeti lelőhelyek környezettörténeti hátterének rekonstrukciójához. A régészeti geológiai vizsgálatok a lelőhelyek üledékföldtani, talajtani elemzésére terjedtek ki, míg az allúviumon kialakított szelvényeken üledékföldtani, pollenanalitikai vizsgálatok történtek. FELHASZNÁLT MÓDSZEREK A Vas megyei 86-os elkerülő út kialakítását megelőző régészeti ásatások területéhez kapcsolódó Hosszú-víz patak árterén átlapoló zavartalan magfúrások nyomán feltártuk a területen található felszínközeli rétegeket és a zavartalan magmintákat adó Orosz-fejes fúrás paleoökológiai (környezettörténeti) vizsgálatát végeztük el. A fúrások mellett a régészeti feltárásokban talajszelvényeket alakítottunk ki, ahol az egyes kultúrák megtelepedési szintjeit, a talajhorizontokat tanulmányozhattuk, illetve a kiemelt mintákon üledékföldtani, talajtani, talajkémiai, archeobotanikai és archeozoológiai elemzéseket végeztünk az egykori megtelepedési környezet rekonstrukciójához. AZ ÜLEDÉKFÖLDTANI ÉS TALAJTANI FELDOLGOZÁS VIZSGÁLATI MÓDSZEREI Az üledékrétegek színének leírásához a hazai és a nemzetközi talajtani és laza üledéktani vizsgálatoknál használatos (SZABOLCS 1966.) Munsell Soil Color Charts-ot (Munsell Color Company, 1954) használtuk fel. 1 A fúráspontok vízszintes koordinátáit Magellán 3000 GPS, míg a szintvonalas térkép elkészítéséhez szükséges pontokat Mérőállomás segítségével mértük be és rögzítettük Vámos Gábor és Isztin Gyula segítségével. 95
