Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
RÉGÉSZET - Nagy Marcella: A korai urnamezős időszak kronológiai vázlata a Kárpát-medence nyugati felében. Urnamezős kori temető- és településrészlet Sárvár-Felsőmezőn
savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 67-94 A korai urnamezős időszak kronológiai vázlata a Kárpát-medence nyugati felében, llrnamezős kori temető- és településrészlet Sárvár-Felsőmezőn 1. kerámia edény 2. kerámia edény 3. kerámia edény 4. kerámia edény & kaicinátuni Sárvár- Felső- mező, 88-as elkerülő 1.-2. lelőhely 2005. 05. 12. 423. objektum I. fázis 3. sír Heidrun Helgert kiemeli a díszített, bunkós fejű tűtípust (=Keulenkopfnadel), aminek előfordulását a BzC-től a HaA1-ig tartó időszakban leli meg, de ő is kiemeli a BzD időszakban a hangsúlyos szerepét. Ezzel Heidrun Helgert is alátámasztja előbbi felvetésünket a Zurndorf-i temető idősebb voltát illetően. 8 3 Ugyanezt az észrevételt tehetjük a Bakony-vidéki halmokkal kapcsolatban is és néhány délnyugat-dunántúli BzD-HaA időszakra keltezett lelőhellyel. Itt érdemes megjegyezni azt is, hogy halomsírok a HaA időszakban már nincsenek a vizsgált nyugatdunántúli területeken, azok térségünkben csak a BzD időszakra jellemzőek. 8 4 A Galambok-Hársas erdő nevű Zala megyei lelőhely urnasírjait például a szerző a HaA1 időszakra keltezi. A Zurndorf-i lelőhelyhez hasonlóan megjegyzi, hogy a temetőrészletben talált emlékek egy 13. ábra. Sárvár-Felsőmező, 3. sír, 1. fázis Abb. 13. Sárvár-Felsőmező, 3. Grab, 1. Phase részénél az urnamezős jellegzetességek erős halomsíros hagyományokkal keveredve jelennek meg. 8 5 Ezt a temetőt a Sárvár-Felsőmezőinél idősebbnek véljük, és keltezésénél helytállóbbnak tartjuk a BzD időszakba való besorolását. Ezt mind az edénymellékletek párhuzamai, mind a 349. sírban talált korai típusú bronztű, mind pedig a 412. sírban talált nyélnyújtványos, Sprockhoff IIa. típusú bronzkard tovább erősíti. 8 6 E típus sokkal inkább a BzD időszak terméke, mint a HaA időszaké. A BzD és HaA1 időszakok szétválasztását - melyről már Hermann Müller-Karpe világosan azt írta, 8 7 hogy a BzD még inkább halomsíros jellegű, a HaA1 pedig már tisztán urnamezős jellegű, de ennek ellenére különválasztásuk nehéz, sőt lehetetlen volna - e cikk keretében két újabb lelőhely alapján megkísérelhetjük. Ezek a Szombathelyen előkerült Táncsics utcai kis temetőrészlet 8 8 és a Sárvár határában elhelyezkedő Felsőmező nevű lelőhely. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a Kárpátmedence nyugati felére helytálló megállapítások ezek. Visszatérve az ausztriai régiókhoz a kelet-ausztriai területeket tekintve az átformálódás kiteljesedése egykét generáció elteltével a HaA(1) időszakra biztosan végbement, és kialakultak a tisztán urnamezős jellegzetességeket mutató lelőhelyek. E korai időszakkal foglalkozó anyagközlések mellett számos munka született még a korszakkal kapcsolatban, melyek egy-egy régió anyagát dolgozták fel osztrák és ettől északabbra fekvő német területeken. 8 9 A korai munkák közül a legszintetizálóbb tanulmányt Richard Pittioni adta. Ő alapjában véve egy több fázisos - a halomsíros elemekkel tarkított Mostkovice-Leobersdorf (BzD), a korai Baierdorf-Velatice (HaA) és a korai és késői Stillfried fázisokra bontható (HaB)-urnamezős időszakot képzelt el, mely nagyjából egyébként ma is megállja a helyét. 9 0 E szerint az ausztriai korai urnamezős, HaA1 kori területi felosztás az alábbiak szerint alakult: 1. alsó-ausztriai Baierdorf-Velatice csoport; 83 HELGERT 1995. 84 BÓNA 1964-65. 29 85 SZÁRAZ 2008. 71 86 NOVOTNÁ 1980. 133, Taf. 40; BRUNN 1968. 93-98, Abb. 11. 6 87 MÜLLER-KARPE 1959. 88 Ezt a lelőhelyet azért fontos itt szerepeltetni, mert általa szépen elkülőníthetővé válik a BzD és a HaA időszak a térségben. A sír edényei közt éppen a Caka időszakra jellemző formák jelentkeznek, mint például a hason párhuzamosan körbesimított, egyfüles csésze is. Ugyanilyen található többek között a névadó halomsírban (TOCIK-PAULÍK 1960. 86, Obr. 24). 89 WlLLVONSEDER 1934.; KlMMIG 1940.; WAGNER 1943. 90 PITTIONI 1954. 504.; PITTIONI 1954. 405-408.; PITTIONI 1959. 83
