Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Gereben Zsófia: Egy XIX. századi nagyméretű, litografált bécs-térkép restaurálása

Gereben Zsófia 7. ábra. A szelvények kasírozása Fig. 7. Laminoting the sections A repedéseket és szakadásokat hátoldalról egy 2 centiméteres sávban ráöntött papírrost réteggel erősítettük meg. Az öntésnél nehézséget jelentett a hiányokba kiöntött papírpép vastagságának megválasztása, mivel a pontos vastagságot csak préselés után lehetett megállapítani. A hiányt addig töltöttük fel a papírpéppel, amíg az egy kicsit már kidomborodott a lap síkjából. Az öntés után a szelvény teljes hátoldalát és a pótlásokat „enyvező" anyaggal kentük át. Ehhez búzakeményítő és metil-cellulóz (Tylose MH 300) 1:1 arányú keverékét használtuk, amit vízzel tejszín sűrűségűre hígítottunk és a felületet óvatosan tamponálva kentük át. A kiegészített papírlapokat hátoldalról filterpapírral kasíroztuk meg. Azért választottuk a filterpapírt, mert a szakítószilárdsága magasabb, mint az ún. japánpapírokénak. Nem savasodik és kellő vékonyságú az alátámasztáshoz. Az alátámasztáshoz keményítővel megkentem a papír hátoldalát és előre megnedvesítettem a filterpapírt. Ezután az alátámasztó anyagot Tóth Zsuzsa konzulensem segítségével finoman a szelvény hátoldalára eresztettük és szivaccsal kisimítottuk (7. ábra). Majd egy polietilén fóliát fektettünk rá és azon keresztül gyengéden áthengereltük. A felkasírozott szelvényeket filcek között szárítottuk, majd félszáraz állapotukban szívópapírok és szürkelemezek közé helyeztük és több napra a présben hagytuk. Száradás után levágtuk a felesleges filterpapírt a szelvények szélei mellett (8-9. ábra). A KIEGÉSZÍTÉSEK RETUSÁLÁSA A tárgy egységes megjelenése érdekben az öntéssel kiegészített részeket beilleszkedő retussal pótoltuk. A művelet előtt színoldalon a felesleges papírpépet egy 408