Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Gereben Zsófia: Egy XIX. századi nagyméretű, litografált bécs-térkép restaurálása

Gereben Zsófia 3. ábra. A térkép restaurálás előtti állapota hátoldalról Fig. 3. The condition of the map before the restoring from the back-side A XVI. SZÁZADI BÉCSI KARTOGRÁFIA RÖVID ISMERTETÉSE A német nyelvterület kartográfiájának a XVI. században három központja alakult ki: Nürnberg, Bécs és St. Dié. Nürnbergben nemcsak a térképészet, hanem annak rokontudományai - az asztronómia, a topográfia és a gömbháromszögtan - is jelentősen fejlődtek. A bécsi térképészet a bécsi Sodalitas Danubiana és Miksa császár befolyása alatt fejlődött ki, amire jellemző volt a nürnbergi hatás. A császár historikusa a tudós Johann Cuspinianus (Spiesshaimer) megbízást adott Johann Stabius és Georg Tanstetter professzoroknak, hogy történelmi munkáikhoz térképet szerkesszenek. Stabius világtérképét a nagy nürnbergi művésszel, Albrecht Dürerrel rajzoltatták meg. A bécsi térképészet főleg a szárazföldekre, és elsősorban a Habsburg Birodalomra terjedt ki. A Peter Apianus neves tudós által alapított ingolstadti nyomdából került ki az első jelkulccsal ellátott térkép, amely Franciaországot ábrázolta. Peter Bienewitz (Apianus) és Georg Tanstetter (Collimitius) nevéhez fűződik az első Magyarország-térkép kiadása is („Lázár deák térkép", 1528). A század legjelentősebb osztrák térképésze Wolfgang Laz (Lazius) volt, aki elkészítette a „Typi chorographici Austriae" című kiváló atlaszt, amely Ausztria egyes provinciáit ábrázolja. Jellegzetessége, hogy többnyelvű jelkulcsot alkalmazott a térképeken. A TÁRGY KÉSZÍTÉSTECHNIKAI LEÍRÁSA A Savaria Múzeum restaurált térképe kilenc önálló szelvényből áll, melyeket hátoldalról vászoncsíkkal, keményítő ragasztóval rögzítettek egymáshoz. A papír anyagát 402