Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Zágorhidi Czigány Balázs: Vasvár pecsét- és címerhasználata a XX. században

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 375-391 Vasvár pecsét- és címerhasználata a XX. században 12. kép. Vasvár címere Barabás István díszpolgári oklevelén (1935) Abb. 12. Wappen von Vasvár auf der Ehrenbürgerurkunde von István Barabás (1935) címerterven és a Virág-féle ábrázoláson egyaránt tetővel fedett toronyot láthatunk. Ez leginkább arra utalhat, hogy a változtatás oka a közismert városi - akár a közeli szombathelyi és kőszegi, akár a széles körben ismert budai, pesti, fehárvári stb. - címerek egységesítő hatása lehet (ezeken a városi címereken mindenütt fedett tornyokat látunk). Kevésbé feltűnő, de mégis jellegzetes eleme az ábrázolásnak, hogy a vártornyok a korábbi ábrázolásokkal ellentétben nem egy ormozott várfal mögül emelkednek ki, hanem a tornyok a fallal és a kapuzattal mintegy egységes épületet alkotnak.

1

3 Az már csak heraldikai részletkérdés (de hosszú távon ugyancsak jellegzetes sajátosság), hogy a pajzsban a vár nem mint „lebegő", hanem mint „emelkedő" címerkép jelenik meg. Ezek a jellegzetességek érvényesek az 1925. évi díszpolgári oklevél címerábrázolására is, ami felveti annak lehetőségét, hogy közös - ma már ismeretlen minta alapján készültek, vagy hogy az előbbi is Virág 13. kép. Vasvár nagyközség pecsétje (1947) Abb. 13. Stempel der Großgemeinde Vasvár (1947) Endre munkája lehet (az oklevél is szignálva van, de a rossz minőségű fotón sajnos a szöveg nem olvasható). Ha az előzményeket nem is ismerjük pontosan, az kétségtelen, hogy 1928 után szinte valamennyi címerábrázolás Virág Endre alkotását követte. A Virág-féle címerábrázolás kötetlen felhasználásának szép példája Barabás István volt kántortanító és tűzoltóparancsnok 1935. évi díszpolgári oklevele, ahol a népi díszítő mintás keretelés fejében kapott helyet Vasvár címere. A szabálytalan formájú, csúcsos talpú tárcsapajzs sötét mezőjében ott látjuk a háromtornyú várat a nappal és a holddal, a mező felett világos pajzsfő, amely eléri a vár középső tornyának csúcsát, ahol így már a kereszt nem kaphatott helyet (erről az oklevélről is csak fekete-fehér fotó áll rendelkezésünkre).

1

4 (12. kép) Nagyon későn, 1947 végén került sor Vasvár nagyközség pecsétnyomójának korrekciójára, de a csere tudatos voltára utal, hogy bár a pecsétkép teljesen új, a kissé módosított körirat megtartotta az eredeti dátumot: VASVÁR NAGYKÖ7SÉG *1907*. A kör alakú gumibélyegző pecsétképén a Virág-féle ábrázolást követő, de kissé 13 Bár a címer- és pecsétleírások többsége három-, vagy egytornyú várról beszél, valójában a legtöbb középkori ábrázolás esetében egyértelmű, hogy várfal mögött álló tornyokról - tehát jelképes városábrázolásokról - van szó; ezt megerősítik az olyan pecsétképek is - Esztergom, Óbuda -, ahol várfallal körülvett palotaábrázolást láthatunk. Ld.: KUBINYI 1961. 114-117. 14 A fénykép megtalálható: HVM Helytörténeti dokumentumok, Barabás István iratai. 381