Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Zágorhidi Czigány Balázs: Vasvár pecsét- és címerhasználata a XX. században

ZÁGORHIDI CZIGÁNY Balázs 3. kép. Vasvári céhpecsétek városi címerképpel (XVIII-XIX. sz.) Abb. 3. Zunftstempel aus Vasvár mit dem Wappenbild der Stadt (XVIll-XIX. Jhd) vizsgálata során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a középkori pecsétnyomattól függetlenül is tovább élt az eredeti címer- és pecsétkép hagyománya. Már a 18. század elejéről fennmaradt egy (feltehetően még korábbi eredetű) háromtornyú várat ábrázoló, kisebb méretű pecsét lenyomata Vasvárról, a XIX. századból pedig több változata is ismert ennek a pecsétképnek a hármas település közös, majd pedig Vasvár mezőváros, illetve Zsidófölde község pecsétjein (2. kép). (ZÁGORHIDI CZIGÁNY 1994.) A pecsétkép általános elfogadottságát jelzi, hogy a háromtornyú vár képe a községi pecsétek mellett a céhes pecséteken is szerepel: egy eddig publikálatlan, 1756-os évszámmal ellátott mészáros céhpecséten a céhjelvény mellett a középkori városi pecsét eddig XIX. század elejinek tartott megújításához nagyon hasonló címerkép látható (ez a hasonlóság megengedi, hogy a megújított pecsétet még korábbra datáljuk!); egy 1836-os évszámmal ellátott, korábban már bemutatott szabó céhpecséten pedig önálló megformálású városi pecsétkép látható, a középső tornyon zárt, a Szent Koronára emlékeztető pántos koronával.

2 (3. kép) A három település egyesítése (1886) után egészen 1908-ig Vasvár mezőváros 1870. évi pecsétje maradt használatban (bár a település városi rangját elvesztette), amely a korábbi pecsétképek legfontosabb elemeit tartalmazta: a háromtornyú várat, középső tornyán kereszttel díszített, nyitott koronával, két oldalán a nap (csillag) és hold képével (ZÁGORHIDI CZIGÁNY 1994, [2], 5. ábra). A város címerhasználatában ennek a pecsétnek a lecserélésével állt be éles változás. A községi pecsétek XX. század eleji országos törzskönyvezése során Vasvár nagyközség számára is készült egy pecséttervezet, melynek pecsétképe legalább részben megőrizte a korábbi címer főbb elemeit: a háromtornyú vár, két oldalán a nap és a hold jelképével. Történt azonban egy lényeges változás: a középső, magasabb kaputornyot itt nem korona fedi, hanem egyszerű nyeregtető, s ennek gerincén áll a kereszt. (A pecsét körirata: VAS VÁRMEGYE VASVÁR KÖZSÉG '

:'1907 *)

3 (4. kép) Bár a pecsétterv alapjában elfogadható lett volna, mégsem került használatba. A hivatalos elvárásnak megfelelően Vasváron is megújították ugyan a községi pecsétet, de arra valamilyen tévedés folytán Szombathely város - Vasváréval némileg rokon - címere került (a pecséttervvel megegyező körirattal). Annak ellenére, hogy a tévedés bizonyára egyértelmű volt, a pecsét 1908-tól egészen 1947-ig használatban maradt mint a község hivatalos pecsétje.

4 (5. kép) Ez a tévedés nem volt egyedi eset, maradt annak nyoma, hogy Vasváron máskor is használták Szombathely város címerét: bizonyára ennek a tévedésnek tudható be, hogy 2 A mészáros céhpecsét lelőhelye: HMV leltári szám nélkül (pecsétgyűjtemény), a szabó céhpecsét: HMV 90.11, leírása: ZÁGORHIDI CZIGÁNY 1994 [6], 12. ábra. 3 A pecséttervet közli: KOLLEGA TARSOLY 2001. Ezt a tervet tartja tévesen Vasvár hivatalos pecsétjének: BERTÉNYI - FEISZT é. n. 54. A községi pecsétek törzskönyvezéséről Id.: NYULÁSZINÉ 2001. 193-194. 4 A pecsét a község képviselő-testületének jegyzőkönyvében első alkalommal 1908. december 12-én tűnik fel, utolsó alkalommal pedig 1947. november 4-én használták. Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML), Vasvár nagyközség, Képviselő-testületi jegyzőkönyv 1889-1914, ill. 1946-1950. évi kötet. A pecséten szereplő címerábrázolás megegyezik Szombathely város 1902-es festéknyomatos pecsétjével: BERTÉNYI-FEISZT é. n. 36. 376