Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Nagy Ferenc - Víg Károly: Újabb adatok Vas megye futóbogár-faunájához iii. (coleoptera: carabidae)

NAGY Ferenc - VÍG Károly / \ Pterostichus longicollis (Duftschmid, 1812) - A kevésbé gyakori Pterostichus-fajok közé tartozik, amelyet nálunk viszonylag kevés helyen gyűjtöttek és a gyűjtött példányok száma sem magas. Melegkedvelő faj, amely elsősorban a síkságon a száraz gyepekben fordul elő, a hegyvidékről kevesebb adata ismert. Hazánkban az Aggteleki-karsztról (Jósvafő, Szin), a Bakonyból (Inota), a Balaton-felvidékről (Káptalanfüred), Békés megyéből (Békés, Békésszentandrás, Gyula, Gyulavári, Kétegyháza, Kőrösladány, Kötegyán, Mezőberény, Szabadkígyós), a Bükkből (Cserépfalu, Miskolc, Nagyvisnyó, Szilvásvárad), a Duna-Tisza közéről (Lakitelek), a Fertő környékéről, a Mecsekből (Pécs), és a Pesti-síkságról (Ócsa) került eddig elő. Vas megyéből korábban a Vasi-völgységből (Acsád, Csepreg, Szombathely, Vép) közölték, legújabban Meggyeskovácsi mellől is előkerült (2. ábra). Amara aulica (Panzer, 1796) - A ritkább Amara-fajok közé tartozik, amelyet nálunk főként a domb- és hegyvidéken gyűjtöttek. Nedves és üde réteken, legtöbbször erdő mellett és vizek közelében találták (SZÉL - KUTASI 2003). Az Alföldről csak kevés lelőhelye ismert (SZÉL 1996). Az Aggteleki-karsztról (Aggtelek, Jósvafő, Perkupa, Szin), a Bakonyból (Bakonybél, Bakonygyirót, 2. ábra. Pterostichus longicollis (Duftschmid, 1812) (Fénykép: Retezár Imre) Fig. 2. Pterostichus longicollis (Duftschmid; 1812) (Photo: Imre Retezár) Bakonykúti, Fenyőfő, Veszprém), a Balaton-felvidékről (Csopak, Felsőörs, Szigliget, Vászoly), a Balaton környékéről (Balatonszentgyörgy, Tihany), a Börzsönyből, Budapest és környékéről, (Budapest, Tétényi-fennsík), a Bükkből (Miskolc, Varbó), a Dráva-mellékről (Kétújfalu, Teklafalu), a Dráva mentéről (Barcs, Cún-Szaporca, Potony, Vejti, Vízvár), a Duna-Tisza közéről (Bugac, Kecskemét), a Duna völgyéből (Kölked) a Fertő-Hanság Nemzeti Parkból (Fertőd, Kapuvár), a Hajdúságból (Debrecen), a Keszthelyihegységből (Hévíz), a Maros-Körös közéből (Mezőhegyes), a Mecsekből (Pécs, Pellérd, Püspökszentlászló), a Nyírségből (Bátorliget, Újfehértó), a Pesti-síkságról (Ócsa), a Pilisből (Fekete-hegy) és a Zalai-dombságról (Zalaszentmihály) van hazai adata. Vas megyében a Kőszegi-hegységből (Bozsok, Kőszeg), az Őrségből (Kondorfa), a Rába mentéről (Ikervár) és a Vasi-völgységből (Acsád, Szombathely) közölték korábban előfordulását. Legújabban Meggyeskovácsi és Rum mellől, valamint Salköveskútról (Selyem-patak) került elő. Gyűjtőhelyeként csak kevés példánya került elő a megyében. Amara chaudoiri incognita Fassati, 1946 - Hazánkban a szórványosan előforduló, ritkább Amara-íajok közé tartrozik, amelyet viszonylag kevés helyen gyűjtöttek. A síkságról, a domb-, illetve hegyvidékről egyaránt vannak adatai. Réteken, erdei tisztásokon, árterületeken, valamint holtágak partjain a visszahúzódó víz helyén nőtt, nyílt növénytársulásokban fordul elő (NAGY 2006). Hazánkban a Bakonyból (Nagyvázsony), a Bükkből (Répáshuta), a Dráva mentéről (Cún-Szaporca), a Duna-Tisza közéről (Lakitelek), a Hanságból (Csáfordjánosfa, Fertőhomok), a Hortobágyról (Hortobágy), a Körös-vidékéről (Bélmegyer, Biharugra, Gyomaendrőd, Gyula), a Maros-Körös közéről (Kardoskút, Szabadkígyós), a Mosoni-síkságról (Mosonszolnok), a Nyírségből (Bátorliget), a Tisza mentéről (Tiszafüred) és a Villányi-hegységből (Vokány) ismerjük. Vas megyében korábban az Őrségből (Szalafő), a Rába mentéről (Meggyeskovácsi, Püspökmolnári) és a Vasi-völgységből (Csempeszkopács, Vát) közölték (3. ábra). Amara equestris (Duftschmid, 1812) - Ritka és szórványosan előforduló faj, amelyet hazánknak csak kevés pontjáról ismerünk. Elsősorban a síkságon és a dombvidéken fordul elő, ahol főként a nyílt növénytársulásokban, 36