Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Révész József: A gyógyszerész mint feltaláló a XIX. és XX. század fordulóján

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 321-334 Szombathely, 2011 RÉVÉSZ József A GYÓGYSZERÉSZ MINT FELTALÁLÓ A XIX. ÉS XX. SZÁZAD FORDULÓJÁN A XIX-XX. század fordulóját követően a magyarországi gyógyszertárak száma és forgalma jelentősen megnöve­kedett. Míg 1890-ben 1170 reál- és személyjogú patika működött hozzávetőlegesen 2 millió korona forgalom­mal, addig 1914-ben 1940 patika már 4,5 millió korona forgalmat bonyolított (KEMPLER 1974. 268). A forgalom növekedését azonban nem követte a patikákból származó jövedelem azonos mértékű emelkedése. A patikák csök­kenő jövedelmezőségének egyik oka, hogy számuk ­országos tekintetben - nagyobb ütemben nőtt, mint a lakosságszám. Természetesen ez a megállapítás csak általánosságban igaz, hiszen az új gyógyszertárak alapí­tása nem egyformán oszlott el az ország különböző terü­letein. Budapesten például az új patikák alapítása eleinte nem is tudott lépést tartani a gyorsan növekvő népességszámmal. Annak ellenére, hogy 1900 és 1912 között a fővárosi patikák száma 55%-kal nőtt, az egy patikára jutó lakosságszám tekintetében csak 15%-os változás (1902: 9270 lakos/patika, 1912: 7869 lakos/ patika) mutatható ki. Szombathelyen ugyanebben az időszakban ez a mutató szinte nem változott (1902: 6188 lakos/patika, 1912: 6189 lakos/patika), Sopronban viszont több mint negyedével, 28%-kal csökkent (1902: 6696 lakos/patika, 1912: 4843 lakos/patika). 1 Negatívan hatott a jövedelmezőségre az is, hogy a hivatalosan megszabott gyógyszerárak nem követték az általános áremelkedést, sőt, a taxaárak még csökkentek is. Alapul véve az 1872, 1900 és 1914. évi taxák gyógyszerár vál­tozásait, kimutatható, hogy 1872 és 1900 között a gyógyszerek ára 60%-kal, 1900 és 1914 között további 28%-kal csökkent (KEMPLER 1984. 59). Ráadásul, a gyári gyógyszerkészítmények tömeges megjelenése növekvő készletezésre kényszerítette a patikusokat. Mindezek mellett a magasabb szakmai igényt támasztó gyógy­szerkönyvi előírások, illetve a kevesebb pályakezdő 1 Gyógyszerészi Hetilap, 42. évf. (1913) 2. sz. 49-54. 2 Gyógyszerészi Hetilap, 30. évf. (1891) 38. sz. 598-600. miatt alkalmazott hiány lépett fel, és mint a korabeli szaklapok hirdetéseiből kiderül, ezek az alkalmazottak már magasabb bért is követeltek (KEMPLER 1984. 21-22). A gyógyszertár tulajdonosok már 1875-ben, a közegészségügyi törvény előkészítésekor benyújtották panaszaikat, melyek között a patikák csökkenő jövedel­mezőségének sokakat érintő problémája is szerepelt. Kiemelték, hogy a természettudományok gyors fejlődé­se új kihívásokat támaszt a patikákkal szemben, az új berendezések beszerzése igen költséges, ráadásul elke­rülhetetlen a személyzet bővítése. Rohamosan terjedt a nagyüzemi, gyári előállítású kémiai készítmények alkal­mazása, de forgalmazásuk a jóval kisebb árrés miatt kisebb haszonnal járt. (SCHÉDY 1887. 262-275. 268). Ugyan az érdekképviselet javaslatokat is tett a folyamat megállítására, illetve a hazai gyógyszerészet modern követelményeknek megfelelő átalakítására, a kormány­zat nem tette meg azokat a lépéseket, amelyek előse­gíthették volna a magyar gyógyszerészet átalakulását. A fentebb felsorolt okok arra késztették a gyógysze­részeket, hogy minden lehetséges módon növeljék pati­káik jövedelmezőségét. így, mai értelemben véve egy­fajta gépesítésre kényszerültek. De a XIX. század „modern" kora is arra ösztönzött, hogy „modern gyógyszerészet" köntösébe burkolva olyan hasznos dolgokat találjanak ki, alkalmazzanak, amelyek „forradalmasítják" a szak­mát. 2 Segédeszközöket szerkesszenek, melyek meg­könnyítik a jórészt még kézi erővel történő gyógyszerké­szítést, illetve felgyorsítják az expeditiót, a gyógyszer kiadását. A fentebb leírtak szellemében számos olyan találmány született, amely a gyakorlatban is bevált és modernizálta a gyógyszerészetet. Sokkal több volt azonban az olyan, ame­lyet csak a feltaláló vélt áttörő jelentőségűnek. A pati­kus—feltalálók napi munkájuk szinte minden mozzanatához 335

Next

/
Oldalképek
Tartalom