Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Móricz Péter: Batthyány Lajos nádor halotti beszédeinek Vas megyei vonatkozásai

MÓRICZ Péter Tekéntetes Nemes Vas Vármegyét, 's az oda való Nemességet, mert ugyan-is azt álitotta ki ki magában: ha az ő Méltóságos Örökös Fő-lspánnyok nem kémélli első szülött kedves Fiát az ellenségre botsátani, mért kellene őnekik magokat kémélleni? ugyan azért nyakra főre siettek Gróff Ádám Ezeres Kapitánnyok utánn lóra ülni: kik mindeneket örömest elhagyták, hogy Elöl Járojokkal Felséges Aszszonyunkat; 's Országait védel­mezhessék." (GALGÓCZY 1766. 20-21). Batthyány Lajos 1727-től töltötte be ténylegesen a Vas vármegyei főis­páni pozíciót, 1762-ben azonban lemondott legidősebb fia, Ádám javára. Az új főispán beiktatására, a „solenni­tatis installatio"-ra a körmendi kastélyban került sor 1762. augusztus 25-én. A nagyszabású ünnepséget gon­dosan előkészítették: a molnárok „éjjel és nappal szün­telenül" őrölték a gabonát, 1 1 Batthyány Lajos külön tűz­védelmi utasításokat adott „o tűzi mesterségekbül szár­mazható szerencsétlenségeknek megoltalmazására", n a vármegye pedig egy 150 tagú lovasbandériumot állí­tott fel a beiktatás fényének emelésére. Mária Terézia a nádort küldte ki királyi biztosul, aki magyar nyelven ter­jesztette elő a királyi leiratot. Ezután Batthyány III. Ádám letette az esküt, melyet öccse, a kalocsai érsek, Batthyány József olvasott fel (BOROVSZKY 1898. 255). A főispáni beiktatáson Csődy Pál is részt vett, ő üdvözölte az új főis­pánt a vármegyei rendek nevében. Nem meglepő tehát, hogy művében utalt a nevezetes eseményre: „Nemes Vasvár megyém! hogy árván ne moradnál, ez előt há­rom esztendővel Atyai Kebelem bűi első Szülött, és Virtusimban öltözett Fiamnak mostani örökös Feő Ispányodnak gondviselése alá által adtalak." (CSŐDY 1766. 35). Galgóczy szerint a nádor a vármegyei tisztvi­selők gondos megválogatásának tanácsával látta el fiát, az új főispánt: „A' mi pedig a' Vármegyédet illeti azon fő-képen szorgalmatoskodgyál, hogy ollyan Tiszteket állithass elő: kik mind jó Catholicus keresztényekmind Törvény tudók, mind a' kik alkalmatossak a' Vármegye dolgainak folytatására: annyivol-is inkább mivel az első hivatalod miatt, magad mindenkor jelen nem lehetz a' Vármegyédbe." (GALGÓCZY 1766. 45). A főispáni tisztség jelentőségét mutatja, hogy Batthyány Lajos mindkét ha­lotti beszédben elbúcsúzik megyéjétől. Galgóczy itt is a tisztviselők kiválasztására helyezte a hangsúlyt: „Tekéntetes Nemes Vas Vármegye! feles esztendőkig voltam Főlspányod 's Igazgatód. A' vólt mindenkor gondgyaimnak egygyik része, hogy Tégedet mind egy­gyességben megtarthassalak; mind dolgaidot ugy intézhessem-el a' mint az Isten tudnom adta, 's orszá­gunk Törvénnyé hozta magával. De még abban-is állan­dó képen fő igyekezetemet helyheztettem, hogy Tiszt­ségeidre ollyanokat kereshessek-ki 's választásra előd­be adhassak (...) A' kik meg-örözzék az ítéletet, és igaz­ságot tselekedgyenek minden időben. Mivel pedig már most a' halál tőled tellyességgel el-választ, elöl-járó Igazgatód Én már többül nem lehetek. Azt azomban reménlem: de e' mellett kérlek-is kedves Vármegyém, hogy hálá-adó szivedet ez után-is hozzám mutasd-meg, s' Lelkemért esedezni Isten előtt igyekezzél." (GALGÓCZY 1766. 39). Csődy a vármegye nevének jelentésére utalt, Batthyány búcsúzásában a vas előnyös tulajdonságait állította példaként vármegyéje elé: „Vas á Neved, hogy Istenedhez, és Királyodhoz való Hivséged soha meg ne rosdásullyon, Kettős orvosságra tanétlak halálom óráján: A tűzben meg izzaztotott Vas-alá szokták írni: Sic a rubig­ine tutum. Igy menekedik á rosdátul. Ha pedig tűzessen á vízbe vetik, ez az Irás illik alája: Firmius ad opus. Erőssebb a munkára. Izzazszon téged-is Isteni, Királyi, és Hazai hivségnek, - 5 - Szeretetnek tüze, és semmi rosdá­sulást soha hozzád ne ereszszen, ha néha kedvetlen ese­tidnek szerencsétlenségidnek hábozó ár vizeitül fel-s alá hányattatnál-is, meg ne szünnyél', hanem Vas módra erősödgyél munkáidban." (CSŐDY 1766. 35). A főispáni beiktatási ünnepséget követő, Batthyány Lajos nádor haláláig eltelt három évben tovább romlott a földesúr és Körmend viszonya. 1763-ban erőszakkal kényszerítették a várost új kontraktus elfogadására. A földesúr növelte a körmendiek pénzbeli szolgáltatá­sait, és csökkentette a magisztrátus igazságszolgáltatá­si jogkörét. A körmendiek tiltakozásul a vármegyei tör­vényszékhez fordultak, majd a következő évben köve­teket menesztettek a királynőhöz Pozsonyba. Mária Terézia a panaszokat kivizsgálás céljából visszaküldte a Helytartótanácshoz, ahol pedig Batthyány Lajos elnö­költ, vagyis a nádornak saját maga ellen kellett vizsgá­latot folytatnia. Az 1765. év folyamán a Batthyány-bir­tokokon már nyílt zendülések is kitörtek, a körmendiek nem fizették az adókat, és nem teljesítették robot köte­lezettségeiket sem (MÓRICZ 2006. 154). Batthyány Lajos 11 Magyar Országos Levéltár P1314 Missiles 83409. sz. missilis. Körmendi molnárlegények levele Batthyány Lajoshoz. Körmend, é.n. 12 Magyar Országos Levéltár P1317 Batthyány I. Lajos nádor iratai 25. cs. A nádor hátrahagyott vegyes iratai 42. fasc. 14-34. f. 332

Next

/
Oldalképek
Tartalom