Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Móricz Péter: Batthyány Lajos nádor halotti beszédeinek Vas megyei vonatkozásai

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 321-334 Batthyány Lajos nádor halotti beszédeinek Vas megyei vonatkozásai 8. kép. A körmendi Batthyány kastély kápolnája Abb. 8. Die Kapelle des Batthyány Schlosses in Körmend átépítése jelentette. Az első építkezés a szatmári béke évében kezdődött. Eredményét nem ismerjük, mindene­setre Batthyány Lajos felesége, Kinsky Terézia 1718 után a nyarakat a kastélyban töltötte, s innen írta francia nyelvű leveleit a hivatali karrierje elején álló férjének Bécsbe. Az igazán nagyszabású átépítés 1730-ban vette kezdetét, Donato Felice de Allio tervei alapján. A főépü­let zárt négyszög alaprajza megmaradt, viszont a déli szárnyon kialakításra került a középrizalit, reprezentatív homlokzattal, főkapuval, díszlépcsőházzal és a díszte­remmel. Az 1730-1745 között zajló építkezések során a főépület déli udvara köré hat, szimmetrikus elhelyezésű melléképületet emeltek, az északi kapu két oldalán pedig egy narancs- és egy kávéház kialakítására került sor (7. kép). A kastélytól keletre hoztak létre az akkori város méretével megegyező franciaparkot, amelynek növényutánpótlásáról a két északi épület gondoskodott. (KOPPÁNY 1986. 49-50). A Galgóczy-féle halotti beszéd is megemlítette az új kastélyt: „Tündöklik most igazán Nemes Vas Vármegyében a' Körmöndi Vár: o' melly ő általa olly mesterségessen vagyon fel-építve, olly helyessen el-rendelve, olly gazdagon fel-ékesítve; hogy annak visgálása mindeniket álmélkodásra viszi, s más akár melly külső Országbéli épületekkel is ujjat vonhat." (GALGÓCZY 1766. 33). A Körmend mai képét is meghatá­rozó kastély már nem a védelemnek, hanem Batthyány Lajos kancellár reprezentációs igényeinek szolgálatában állt, s az építkezések befejezése után - bár fő lakhelye Rohonc maradt - évi 3-4 hónapban is megfordult itt. A II. világháborút követő pusztítások miatt a kastély eredetei berendezései és felszerelései közül mindössze a Mária Teréziát ábrázoló festmény, illetve a főépület padlásán található, Batthyány Lajos nevét viselő harang maradt meg eredeti helyén (MÓRICZ 2006. 152-153). A vár kastéllyá való átépítésének idejében az észak­nyugati bástyában kápolnát alakíttatott ki Batthyány Lajos (8. kép). A források tanúsága szerint 1732-ben már a kőművesmunkákkal nagyjából végeztek és a kápolna bel­ső részletein dolgoztak. Az építkezést 1739-1742 között fejezték be. A kápolna márvány oltárának és környezete stukkódíszeinek elkészítésén a bécsi Gabriel Mathias Steinbock kőfaragó - árajánlatainak időpontját is figye­lembe véve - az 1740. évet követően munkálkodott. Néhány évvel később a kápolna teljesen elkészült, hiszen 1745-ben már Adam Tassner körmendi gondnoknak megőrzésre átadott szakrális tárgyainak leltáráráról is értesülünk. A barokk kápolnát a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelték fel (MÓRICZ-NAGY 2003. 40). Csődy említette az itt zajló egyházi szertartásokat: „Istennek Annya Maria, Kinek Tiszteletére Körmendi, és Rohonczi Váraidnak Kápolnáiban minden szombaton buzgó Ajtatosságot, Litániák zengedező éneklése, szentséges Rosárium, és más szép Imádságok mondása közöt tartattál." (CSŐDY 1766. 37). A vasárnapi szentmi­séket azonban Batthyány már a város templomában hallgatta: „Ünneplő Napok alkolmatosságávol bé csuk­va tartván Várbéli szabad Kápolnáit, Káplányával, és egész Udvarához Tartozondókkal együtt á Kristus Fárabéli Nyája Közé az Anya Templomba Szent Mise, és Predikácziók hallására szokott járni, nem más végre, hanem, hogy maga, Várbéli Tisztei, és más alatta ­Valóinak ajtatos jelen létével az Országos első Támodékot az Isteni Tiszteletet á Népben épen tort­hassa, -s erőséthesse." (CSŐDY 1766. 17). Körmend első barokk stílusban felépített épülete a plébániatemplom volt, a késő gótikus stílusú épületet 329

Next

/
Oldalképek
Tartalom