Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Dominkovits Péter: Chemetey István Vas vármegyei alispán végrendelete, 1604. Adalék Szombathely mezőváros 17. század eleji nemesi társadalmához
sava ßia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34 (2011) 289-302 Chemetey István Vas vármegyei alispán végrendelete, 1604. Adalék Vas vármegye 17. század eleji nemesi társadalmához egy ennél jóval reményteljesebb frigyet hozott össze: „...az en zerelmes haiadon leaniomat az néhai vitezleő es beöcölletes Kaldy Peter elseő vra[m] szép leaniat..." Káldy Zsuzsannát Cziráky Mózes nádori ítélőmesterhez adta feleségül. A menyegzőt 1612. február 29-én, az özvegy szombathelyi házában tartották: „...az romai aniazentegyhaznak sokasa szerent áldomást szolgáltatunk...". 4 4 így Bejczy Dorottya két házassága kapcsán nem csak Vas vármegye, hanem a tágabb térség nemesi elitjének is egy szűk, de meghatározó csoportja Szombathelyhez kötődött. A VÉGRENDELETRŐL A végrendelet részletes analízise további család-, birtoklás- és művészettörténeti kutatásokat igényel, így itt csak pár momentumra szeretném a figyelmet felhívni. Miképpen a végakarat utolsó szövegrészéből kiderül, az itt közlésre kerülő 1604. évi testamentum Chemeteynek Bejczy Dorottyával fennálló konfliktusai miatt mint megújított utolsó rendelés került említésre, így nem valószínűsíthető, hogy létezhetett egy korábbi végakarat is. 4 5 A dokumentumból egy 1604. évi fogalmazati (a), valamint egy pár évvel később, 1612-ben keletkezett hiteles másolati példány (b) ismert. Ez a hiteles másolati példányt a végrendelet végrehajtói, Megyery Imre királyi tanácsos, kaszaházi Joó László és Cziráky (I.) Mózes Thurzó György nádor uralkodói utasítás nyomán kelt parancslevelére, a Chemetey (II.) István örököseinek egymás közötti perlekedése miatt, a vasvári káptalan hiteleshelyi levéltárában fennmaradt dokumentumról írták át egy ugyancsak hiteles példányban. 4 6 A végrendeletből egy, a mai ismereteink szerint szinte atipikusnak tekinthető 16. század végi nyugat-dunántúli, katolikus felekezetű, tekintélyes vármegyei nemes képe bontakozik ki. Chemetey vitathatatlanul fundatora és jelentős donatora birtokközpontja (Apáti) katolikus egyházának. A végrendeletében felsorolt kegytárgyak és megrendelés művészettörténeti elemzéshez adhat fontos információkat. Ahogy az jelzésre került, Chemetey (II.) István familiárisi szolgálatvállalása jelenleg nem ismert, de a végrendelet utalásai alapján megkockáztatható az a feltevés, hogy ő Draskovich (I.) György győri püspöki időszaka időszakától a jelentős állam- és egyházkormányzati tisztségeket ellátó győri püspökök szolgálatába állt, akik - mellesleg - Szombathely mezőváros és váruradalma földesurai is voltak. Végrendeletének végrehajtói között míg kaszaházi Joó László mellett a nagyhatalmú Nádasdy familiáris, Megyery Imre tűnik fel, aki Nádasdy (II.) Ferenc halálával (1604) a kiskorú Nádasdy Pál Vas vármegyei főispán egyik gyámja lesz. Az 1599-től minden bizonnyal Sopron vármegye esküdti karába tartozó Cziráky (I.) Ádám a végrendelet keletkezésének esztendejében (1604-ben) Sopron vármegye adórovója volt, nagyon szoros munkakapcsolatban állt Vághy György alispánnal és a vármegye törvényszéki esküdtjei sorába tartozó korábbi dicatorral, kaszaházi Joó Lászlóval. Miként jeleztem, az öröklés- és birtokjogi részletek, névtörténeti (település- és jobbágynevek) szórványadatok vagy a családi kapcsolatok, konfliktusok analízise helyett itt és most csak pár apró momentumra szeretném felhívni a figyelmet. Egyháztörténeti szempontból ilyen a végakarata utolsó része. Midőn Chemetey egy aranykereszt eladásával kapcsolatban rendelkezett, érdekes, hogy név szerint csupán egy szerzetesrendet, a jezsuitákat említette. Bár Oláh Miklós törekvései után az 1570-es évektől a Magyar Királyságban folyamatosan találkozhatunk a jezsuiták megtelepítésére vonatkozó kísérletekkel, a törekvések megvalósulása 1586-ban - a korábban győri püspöki széket is betöltő - Draskovich (I.) György kalocsai érseksége idején valósult meg: a turóci prépostság területén került sor a rend letelepítésére. Míg 1589-ben a Túróc vármegyei Znióváralján 4 7 és a Nyitra vármegyei Vágsellyén 4 8 misszió, a végakarat rögzítésekor az utóbbi településen jezsuita kollégium (1598-1605) működött. Ennek hatósugarát egyház-történetírásunk egyértelműen lokálisnak tartja. 4 9 A jezsuita renddel jó kapcsolatban álló, azt egyházmegyéjében 44 Invitatio: SLSVL, Oerteliana, Lad. XXVIII. et CC. Fase. 3. No. 149., Szombathely, 1612. február 3. 45 A Bejczy család története, miképpen Bejczy Dorottya személye is alapkutatásokon nyugvó új elemzéseket követel meg, ez elengedhetetlen a család pozícióinak, a fölöttébb erős akaratú asszony, Bejczy Dorottya alakjának modern tanulmányozásában. A kora újkori házasságra: PÉTER 2008. passim. 46 Míg az átírást egyértelműen Cziráky I. Mózes, Thurzó György nádor ítélőmestere, Chemetey mostohaleányának férje készítette, az 1604. évi fogalmazvány valószínűsíthetően a vasvári káptalan jegyzői tisztét ellátó Német avagy Győry (?) Gergely munkája. SILL 1976. 32. 47 Ma: Klastor pod Znievom, SzK. 48 Ma: Sal'la, SzK. 49 MOLNÁR 2009. 22-23. 293
