Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Dominkovits Péter: Chemetey István Vas vármegyei alispán végrendelete, 1604. Adalék Szombathely mezőváros 17. század eleji nemesi társadalmához

savaßia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34 (2011) 289-302 Chemetey István Vas vármegyei alispán végrendelete, 1604. Adalék Vas vármegye 17. század eleji nemesi társadalmához végén (30-án) mondott le (TÓTH 1992. Nr. 758-759, 809, 841). Haláláig a vármegyei elit tagja maradt. Jelen­leg csak feltételezhető, hogy Chemetey Draskovich (I.) György püspökségének időszakában az egyházi főúr fa­miliárisai közé tartozott és a későbbiekben is a minden­kori győri püspököt szolgálhatta. A CSALÁD ÉS ROKONSÁG Chemetey (II.) István végrendelete - mint e tekintetben szubjektív forrás - alapján általánosságban kijelenthető: a birtokos nemes a korszak azon családfői közé tartozott, aki mind fiai, mind leányai jövőjére odafigyelt, az ő élet­pályájukat lehetősége szerint egyengette, érdekeiket védte. Az oktatás társadalmi mobilizációban játszott sze­repét fiai számára hangsúlyozta, leányai esetében a jó kiházasításnak lehetett jelentős szerepe. A feleségével szembeni konfliktusok mellett saját szavaiból úgy tűnik, mostoha gyermekeit sem hanyagolta el. Mindezek után csupán a társadalmi érintkezések, kapcsolathálók szöve­tének felvillantására érdemes egy pillantást vetni arra, kik is ezek a gyermekek, illetve kik a vők. A feleség és családja: A végrendelkezés idején Chemetey (II.) István hitvese, Bejczy Dorottya - közismer­tebb nevén Dorica - Bejczy Ambrus unokája, Bejczy Ger­gely Vas vármegyei alispán (1564) leánya volt. A család a 16. század elején emelkedett fel: Bejczy Kálmán és Amb­rus fia 1511-ben királyi adományként jutott a Szombat­hellyel szomszédos Szőkefölde birtokába, melynek birtok­jogát a 16. század első felében a család cseppet sem problémamentesen biztosította. Az 1549. évi portális adó­jegyzék Bejczy Ambrust Szőkeföld centrummal Vas vár­megye 4 településén 10 adóegység, míg Pozsony várme­gyében egy településen 2,2 adóegység birtokosaként regisztrálta. 1 4 A birtoképítés lépcsőfokai még nem ismer­tek, miképpen az életút is modern feldolgozást kíván. E vizsgálat szükségét egy 1563. február 19-i vagyonosztás is érzékelteti. Ekkor a Batthyány Boldizsár familiárisaként számontartott Bejczy Ambrus, Gergely fiával megoszto­zott a kiterjedt fekvőbirtokokon. Úgymint a Szombathely mezővárosban álló házon és kúrián, a szomszédos szőke­földi (in predio Zeek fólde) részbirtokokon és malmon, valamint Vas vármegyében a Németújvár (Nemeth­wywar) 1 5 mezővárosban fekvő házon és kúrián, továbbá ugyanott egy szőlőn, illetve Herény (Heryn), Hollós, Balogfalva és Szeleste Vas megyei településeken fekvő birtokokon és részbirtokokon - közöttük egy herényi mal­mon - ezeken kívül pedig a Sopron vármegyei Alsólocs (Also loch) és Sarrod településeken fekvő részbirtokokon, továbbá a Nyitra vármegyei Vidovány (Wydowan), 1 6 a Zemplén vármegyei Hotyka és Szürnyeg (Hogyka, Zwrnyegh), 1 7 valamint Szabolcs vármegyei Szalka (Zal­kod) képezték még ezen osztozás tárgyát. 1 8 1569-ben II. Miksától közösen új adományt eszközöltek ki Szőke­földére. Egyes kutatások szerint az 1572-ben végrendel­kező Bejczy Ambrus pályaívének csúcsát királyi jogügy­igazgatóként érte el. 1 9 Az ő halálával a Vas megye egyik alispáni tisztét is viselt (1564) Gergely fia lett a birtok ura, majd a család vasi törzsbirtokai az ő Miklós fiára szálltak, aki 1587-ben Vas vármegye jegyzői hivatalát töltötte be. Bejczy Miklós életpályája, szisztematikus birtoképítése, familiárisi kapcsolatrendszere további kutatásokat igé­nyel. Az eddig ismert adatokból úgy tűnik, ő a 16. század végének nem csak megyei, de regionális szinten is tevé­keny szervező, birtoképítő, nagy formátumú személyisé­geinek egyike lehetett. 1596-1599 között Vas közgyűlé­sein következetesen Zrínyi (IV.) Györgyöt képviselte, ugyanakkor 1599. április 26-i közgyűlésben Nádasdy (II.) Ferenc vasi főispán képviseletében részt vett a megyei porták újraszámlálásában. 2 0 Az 1598. évi házadó­összeírás adatai Bejczyt jómódú birtokos nemesnek mutatják, aki Vas vármegyében 6 településen 17 adózó házzal, Sopron vármegyében pedig a Répce mellett egy „komplett" kis középbirtokkal rendelkezett; azaz itt össze­sen 5 településen 47 adózó házat bírt. 2 1 Ugyanakkor 14 Települések: Pozsony vm.: Tejfalu (1 porta, 0,8 zsellérhely, 0,4 egyéb); Vas vm.: Rempehollós, Sé, Szombathely, Újfalu (2,5 porta, 4,5 zsellérhely, 1,5 új tele­pítés, 0,5 szolga, 2 iparűző). MAKSAY 1990. 596, 676. 15 Ma: Güssing, A. 16 Ma: Vidovany, SzK. 17 Míg az előbbi: Makkoshotyka, az utóbbi: Sirnik, SzK. 18 Vasvári Káptalan előtt kiállított bizonyságlevél: SL Káldy es. It., 15. doboz, Nr. 117. Chemetey cs. ir., 1563. 19 SZLUHA 1994. 28., nem tünteti fel: FALLENBÜCHL 1988. 113. 20 Jegyzőségére: HORVÁTH 1993. 46. Fent jelzett familiárisi szolgálatait árnyalja, hogy Vas vármegye 1598. augusztus 1-jei közgyűlésen széplaki Bottka Ferenc­cel közösen Batthyány (II.) Ferenc képviseletét látták el. Bejczy Miklós képviseleteire: TÓTH 1989. Nr. 185, 201, 284, 327, 423, 455, 474, 486, 504, 552. 21 DÁVID 2001. 370, 548-549. A települések: Vas vm.: Beje, Bucsu, Felsőcsó, Felsőszeleste, Szilvágy, Vát; Sopron vm.: Alsólászló (ma: Unterloisdorf, A.), Alsórámóc (ma: Unterrabnitz, A.), Felsőrámóc (ma: Oberrabnitz, A.), Schvendgraben/Répcefő (ma: Schwendgraben, A.), Bük. 289

Next

/
Oldalképek
Tartalom