Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
NÉPRAJZ - Nagy Zoltán: A fotografálás és tárgyrajzolás jelentősége Pável Ágoston őrségi gyűjtőútjain. Az 1940. évi szalafői táj-és népkutató tábor néprajzi tanulságai
savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 226-265 A fotografálás és tárgyrajzolás jelentősége Pável Ágoston őrségi gyűjtőútjain. Az 1940. évi szalafői táj- és népkutató tábor néprajzi tanulságai rajzfüzete maradt meg, ami főleg építkezési és szerszámrajzokat tartalmaz. 5 0 Érdekes lehetett volna mindaz, amit papírra vet a tábori életről, de feljegyzéseiről nem tudunk. Visky Károly Pável Ágostonhoz írt leveléből értesülünk arról, hogy élmény dúsak voltak az ott eltöltött napok. 5 1 A kitűnű rajztehetség többek között augusztus 19-én ceruzarajzot készített a Csergőszer 155. hsz. alatti borona falu kásturól. Augusztus 21-én Felsőszeren és a Pityerszeren lévő kerített ház alaprajzát, oldal és hátulnézeti rajzát készítette el. Az Alszer 9. hsz. alatti füstöskonyhás ház, alaprajzát, benne a házberendezést is felvette. Továbbá mesterien megrajzolta Fórján Ferenc 1832-ben faragott bálványos prését, feltüntetve részeinek elnevezéseit is, de számos szerszámrajzot is hagyott az utókorra. Az újabb divatú fényképfelvételek mellett tehát a rajz 1940-ben még mindig nagy súllyal szerepelt a gyűjtött anyag bemutatásában, mint ahogyan a példát adó négykötetes Magyarság Néprajzában is. KÜZDELEM EGY ÁLLAMI FÉNYKÉPEZŐGÉPÉRT A Vasvármegyei Múzeum 1929-ben már bizonyíthatóan „rendelkezett" fényképezőgéppel, de ez valószínűleg nem volt a tulajdona. Az 1929. évi jelentésben Pável említi, hogy Nagycsütörtökről Nagypéntekre virradó éjszaka betörtek a múzeumba, és többek között elvitték a néprajzi tár fényképezőgépének állványát, ép lemezeit és különböző fotográfiai kellékeket (M. KOZÁR 1996. 14). Ebből arra következtetünk, hogy Pável talán egyszerűbb fotólaboratóriumot is működtethetett, bár maga írta, hogy a múzeumban ekkor nem volt megfelelő „fényképező kamra és felszerelés," 5 2 így a felvételeket az éves költségvetés terhére hívatták elő. A pénztelenség szülte azt a furcsa helyzetet is, hogy a már exponált fényképeket a szerző hónapokig nem tudta megtekinteni, munkája gyümölcsét közvetlenül élvezni. 5 3 Pável próbálkozott jó minőségű fényképezőgéphez jutni, de Bátky Zsigmond 1930. december 22-én kelt leveléből megtudhatjuk, hogy „gépet sajnos nem tudok kölcsönadni állandó letét címén [Mert] mi is szegények vagyunk" (S. PÁVEL 1999. 36). Még évekkel később is téma a fényképezőgép vásárlás a múzeumban, aminek bizonyítéka Visky Károly 1938. X. 19-én kelt levele. Pável nem adta fel, a főfelügyelőt ostorozza levelével. Visky válasza lehangoló; „Ami a fényképezőgépet illeti, jó volna megvenni, ha volóban szükségetek van rá. De ahogy én a főfelügyelő urat ismerem, ha nem ad állami segélyt a szokott módon, nem fog adni burkolt formában sem. Ha azonban hiszed, hogy mégis megteszi, esetleg írj neki közvetlenül a nevére címezve egy siralmas panaszt" (S. PÁVEL 1999. 40). Ezek szerint mégsem lett a Vasvármegyei Múzeumnak államilag előirányzott, remények szerinti jelentősebb összegből fényképezőgépe, noha a Néprajzi Múzeumban [Országos Magyar Történeti Múzeum Néprajzi Tára - a szerk. megjegyzése] ez idő tájt több korszerű fényképezőgépet is beszereztek. „A múzeum munkatársai segítségére volt három újonnan vásárolt fényképezőgép is. Bentzin Primer Zeiss Tessar típus 1938-ban, Voigtländer Braunschweig Heliar és egy Rolleícord Zeiss Triotar kükörreflexes gép tartozékokkal" (FOGARASI 2000. 750). A „néprajzi felvételezés" lehetőségeit a technikai eszközök minősége jelentősen befolyásolta. Győrffy István például 1906-ban még 13x18 cm-es üveglemezre, 1909-től 6x13 cm-es sztereó lemezre, 1920-tól 10x15 cm-es filmre, majd végül 1928-tól 9x12-es, majd 1932-től 3,5x4,5 cm-es [kisjfilmre dolgozott. A „Babét fényképezőgép könnyű kezelhetősége és a hozzá használt 36 kockás film nyújtotta lehetőség - ti. a felvételekkel nem kell takarékoskodni - valósággal lenyűgözték Győrffyt. Megfigyeléseit azonnal rögzítette, nem volt szüksége hosszas mérlegelésre, gondos beállításra" (FOGARASI 2000. 745). Pável Ágoston is szeretett volna modern fényképezőgépet, nyilván a technikai előnyök 50 EA 7717. 51 „Az őrségi útról Haóz Ferikétől is sokat hallottam, nagyon kíváncsi vagyok az eredményekre".- írja 1940. IX. 6-án kelt hivatkozásra utalva Visky Károly Pável Ágostonnak (S. PÁVEL 1999. 41). 52 Savaria Múzeum Történeti Adattár Éves jelentés 82/1930-31. 53 SNA 271/1940 Pável Ágoston levele Tamaskó Albertnek 1940. október 30-án kelt, melyben írja „Az én fényképfelvételeim is jól sikerültek, most vannak előhívás alatt. Persze nagy tömegről van szó, soká is tart a munka" - bizonyítja, 243
