Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
NÉPRAJZ - Nagy Zoltán: A fotografálás és tárgyrajzolás jelentősége Pável Ágoston őrségi gyűjtőútjain. Az 1940. évi szalafői táj-és népkutató tábor néprajzi tanulságai
sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 226-265 A fotografálás és tárgyrajzolás jelentősége Pável Ágoston őrségi gyűjtőútjain. Az 1940. évi szalafői táj- és népkutató tábor néprajzi tanulságai fürtöt szétszednek; megáztatják (belemártják csak vízbe), aztán kettőt keresztbe összetesznek, valaki itt megfogja, a társa pedig a két fürtöt csederve összefonja, amikor a végére ér két fürt, újabb kettőt fog hozzá, amíg a kívánt hosszúságot el nem éri. Akkor a madzag két végét összeteszik egymásba. Az összetevésnél adódó két-két - most már elvékonyodott - fürtvéget összecsederik egybe, és tovább fonják az eddig kettős szálú madzagba harmadik szálnak úgy, hogy a megfont madzagot visszafelé csederve kissé meglazítják, és a két szál közé csavaroson körbefonják ellentétes irányban; persze mindig egy-egy fürtöt fognak hozzá; amíg a túlsó végéig el nem érnek. A végeket a furdánccsal átszúrt madzagba belefűzik. 13. orsuállvány: ezen átmegy a torok; 14. rokkatorka: az egyik végén torokszerűen kiszélesedő tengely; 15. rokkaszárnya: két darab szárny alakzat, a szárnyakon hét lyukkal, bele van csapolva az almába; 16. az almának külső végén alulfelül van egy-egy lyukja, amelyen átszalad a fonál, az ugyancsak kilikasztott rokka torkába és azon át a rokka pálcára erősített kóchoz; tudniillik egy rövid fonalat az előző évből előbb rá tekernek az orsóra, és azt a kapocson át befűzve a kóchoz erősítik, hogy megkezdhessék a munkát (fonyást); 17. orsu: egyik végén van a madzag számára való bevágás; vékony fonálból lejön róla, illetve rámegy négy kötet, vastagabból kettő; minden kötetben van 120 szál (egy kötetben annyi fonál van, hogy 120-szor lehet a ma tu Iára ráhajtani); 18. kapocs: drótból csedert hurkos szegforma, amely a szárny egyik oldalának egyik lyukjába lesz fúrva; ezen megy át először a fonál az orsóról; 19. likak a szárnyakon: arra valók; hogy aszerint, hol pörög az orsón a fonál, lejjebb vagy feljebb igazítsák, hogy az orsó végig szabályosan megteljék; 20. az orsóállványnak a fonyó felé eső lába fent félkör alakú; ebbe fekszik bele a rokka torka, amelyet egy áthajtott és egyik oldalon odaszegezett zsíros bőrdarab fog le, ezt pedig még egy vékony bőrzsineg (cipőfűző vastagságú) fogja le; ez is csak az egyik oldalon van odaszegezve az orsóállványra, a másik oldalon egy faszeg lapjába van erősítve, amely egy lyukon át az orsuállványba dugható, és így a rokkatorka nem esik ki; 21. a rokkapáca nagyrészt mogyorófából szokott lenni. A rokka egy része bükkfából, egy része nyárfából készült. Az alapzat és iga bükkfa, a lábak, a kerék, az orsó nyárfa..." „TÁRGYFELVÉTELEZÉSRE" ALKALMAS IDŐ Pável az „Őrségi-képek" bevezető soraiban a „pityergős szomorkás nagyheti reggel"-[ő\ azért emlékezik meg, mert a szentgotthárdi állomáson „égbe szimatoló határszéli atyafi"-tói aggódva hallja, hogy „Már is szemereg, Eső lesz! Miközben szavaival vallja: „Jómagunk nem annyira az esőtől-sártól félünk, mint inkább attól, hogy útitervünk dugába dől" (PÁVEL 1936. 5-6. 318) azaz nem sikerülnek a nagy reménnyel tervezett fényképfelvételek, hiszen a „fényképező masinákkal vándorló [...] vérbeli néprajzos" nem tud [...] „szívfájdalom nélkül elmenni az olyan füstös konyhájú régi ház mellett; aminő az öreg Dancsecs György hajléka" (PÁVEL 1936. 5-6. 318). A Táj- és Népkutató Tábor naplóiból is kiolvasható az aggodalom, vajon milyen idő lesz, lehet-e fényképezni. A négy hetes tábor alatt több mint egy hét esős, borús volt, fényképezésre alkalmatlan. Az 1940. augusztus 6-31. közötti napok közül az alábbiakat tartották filmkészítésre figyelemre méltónak 4 6, a naplók azonban „népies felvételek" készítésére nagyon is alkalmas napokat is rögzítettek: „Aug. 18. 4 felvételt készítettem. Aug. 21. fényképeztem. Augusztus 22. délután elállt az eső. Az utakat Papszer felé fél lábszárig érő víz borította. A máskor féllépésnyi Szala most megáradt. Néhány felvételt készítettem róla. Aug. 24, aug. 25 Újvárival fényképeztünk (Kajnak János). Aug. 17. Fórján Kálmán házánál (Alsószer 7. sz.) lenfeldolgozáshoz szükséges eszközöket fotografáltunk és rajzoltunk. Részben Zsohár Gyuláéknál Alsószer (42. hsz.) egy vöröshagyma szárítót (NAGY 2010. 171, 9. ábra) rajzoltunk és [fotóztunk] (SNF 1317). Aug. 18. délelőtt Vísontai Györgynél (Alsószer 41. hsz.) rokkáról készült egy kép és még néhány apróbb tárgyról. Aug. 19. Gyöngyös szer 174 hsz. alatt Kiss György házánál néhány rajz és fénykép készült a csépléssel járó munkálatokról, szalmázósról, kozalrakásról (SNF 1336). jakosa Antalnál rengeteg fényképezni és rajzolni való anyagot fedeztünk fel. Aug. 21. reggel Alsószeren jártunk Fórján Kálmánéknál. Fényképek készültek Fórján Kálmánné ráma kukorica szatyorkötéséről (SNF 1324). Később jakosa nénihez mentünk 46 A naplóadatok Szilágyi István (EA 7815) Újvárosi Imre (EA 7807) Kajnok János (EA 7816), Takács István (EA 7811), Szabó László (EA 7822), Bognár Géza (EA 7810) írásaiból származnak, az egyes gyűjtők naplóiból származó idézeteket e helyen feleslegesnek tartottuk külön lapszámmal megjelölni, mivel az erre vonatkozó naplórészleteket korábbi tanulmányunkban az egyes szerzők bemutatásakor már megtettük (Ld. NAGY 2010. 157, 162, 164, 173-174). 241
