Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
NÉPRAJZ - Horváth Sándor: Fogadók, kocsmák Vas vármegyében a XVIII-XX. században. Előmunkálatok a vasi múzeumfaluban bemutatandó csehimindszenti fogadóhoz
HORVÁTH Sándor szeltem, a hullámozva be-bejött kisasszonyoknak (vagy kik is voltak?) kávét, citromos vizet, vagy amit kívántak, hordattam." (FRANCSICS 1973. 99-104.) Francsics rendkívül plasztikus képet nyújt más vendéglőkkel kapcsolat is. A fogadósok, kocsmárosok nagyobb rendezvények például vásárok - idején szabadtéren árultak italt. A herpenyői fogadós 1827-ben a sitkei erdőnél sátorban bort árul a miskei vásár napján. 3 2 A harasztifalusi kocsmában - egy 1836-os peres irat szerint - a csapláros, Újvári István az idegen vendéget is előbb horvátul kérdezte, s csak amikor nem értették, tért át a magyar nyelvre. 3 3 A települést horvátok lakták, akik a XX. századra elmagyarosodtak. (Vő.: 11. tábla) Saly Évát feslett életű rossz személynek tartották, akit Káldról az ottani plébános kitiltott - rossz híre miatt -, s akkor szegődött Gércére szolgálni. De itt is gyakran töltötte az estéli időket a kocsmában a legények között. Egyik alkalommal az éjjeli őr parancsolta haza. Egy tanú 1837-ben elmondta, hogy ő is jelen volt a kocsmában, amikor „a kisebbik szolgáló érte jött hazahívni, azt mondván, hogy ne kurválkodjék a korcsmán, mert az Öreg Úr azt izente megveri". 3 4 A gersei búcsúban, egy háznál, ahol bort mértek és muzsikáltak, a helyi Frigy Ferkó „amint bizonyos Bóba nevezetű alsó Telekesi Szolga legény többi szolga társai között tánczolt volna, a tele korsó bort az asztalon fölfogván Istene és Szentye káromlása közt hozzávágta". 35 Ekkor, 1839-ben tehát korsókban szolgálták fel a bort a gersei búcsúban. Egy 1840-es büntető perben ez áll: „Fábián József Csapláros előadásából tapasztaltuk, hogy Zarkaházi több legények közelebb mult pünkösd napján, nála mulatván történt, hogy az ott muzsikáló cigányoknak az előbb nevezett két Bogáti kocsis egy húszast adván ennek megláttára Tóth György Jobbágynak Gyuri fia azt felelte, ez csak annyi mint egy pökés, miért ekkor már egymásközt huzakodtak". 3 6 Mindez Bádonfán a „Kukoritzási" kocsmában zajlott. A terestyénfai csárda melletti erdő szélén halva találták Kilisits Ferencet. A stináci születésű, mintegy 24 éves férfiról a halottak anyakönyvében megállapítják, hogy a halott katolikus, „mert a megholt zsebében olvasó találtatott". Terestyén Szecsődön temették el - a feljegyzés a halotti anyakönyvbe rótta fel a lelkész 1846. január 17-én. A kiscelli Szarvas vendéglőben folyt a honvédek toborzása 1848-ban. „Bent a nagy teremben a 'mustárló' urak irták a jelentkezők neveit, kint az udvaron és a téren, Vidos Márton két deli csikósa már felcsapott honvéd, járta a verbungot, toborzót. S a celli lányok, köztük a három legszebb és legmódosabb: Weidacker Mária, Trukker Lujza és Franciska, kötényszám hordták a virágot, gombolyagszám a nemzeti szalagot a honvédek kalapjára." (PORKOLÁB 1927. 104-105). A liebingi kocsmában 1848-ben lázító iratokat hagytak. Chernel Ferdinánd főbíró jelentéséből kitűnik: a nyugatmagyarországi németekhez német, a horvátokhoz Zágrábból -július 22-én horvát iratokat akartak eljuttatni. 3 7 Tegnap a neustifti, Lapincs melletti kocsmában „tódulás" volt: egy legényt lábon lőttek - olvasható a főszolgabírói iratokban. 3 8 Felső-Oszkóban „farsangi napokon" vasárnap lövöldözni szoktak. Ezért volt a fegyvereket begyűjtő vizsgálat előtti napon, mert a falu juhásza a „korcsmaháznál lövöldözött". „Miszerint azon vidéken farsangi napokon vasárnapon lövöldözni szoktak s' ezen szokás szerint Felső Oszkó helység juhásza is a' kutatás előtti napon a' korcsmaháznál lövöldözött." Emiatt és további más indok miatt kérik a falura kivetett ezer forint hadisarc eltörlését Rohonczy Ignác első alispántól. A kérés 1849. február 15-én kelt. Február 23-án a hadisarcot visszavonják. 3 9 A jánosházi új, kétszintes vendéglő megépítésekor az Erdődy család az emeleten a helyi olvasókörnek is kialakított egy szobát - látható a tervrajz feliratából. 4 0 E vendéglő, mint sok másik vendéglő és kocsma gyakorta adott helyet a település egész közönségének vagy kisebb közösségeknek szóló rendezvényeknek: táncmulatságoknak, táncvigalmaknak, jeles napi - például farsangi 32 VaML Büntető perek 67. k. 85. 33 VaML Büntető perek 74. k. 63. sz. 34 VaML Büntető perek 77. k. 79. sz. 35 SNA 311. 9. = VaML Büntető perek 78. k. 54. sz. 36 SNA 311. Pesovér Ernő: Táncgyűjtés 8. p. = VaML Büntető perek 78. k. 75. sz. 37 VaML Bizottmányi iratok 613/1848. 38 VaML Főszolgabírói iratok 1848. 299 III. 39 FL, Erdődy Levéltár; VaML Bizottmányi iratok 164/1849. 40 Lásd a 225. oldalon! 216
