Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

NÉPRAJZ - Horváth Sándor: Fogadók, kocsmák Vas vármegyében a XVIII-XX. században. Előmunkálatok a vasi múzeumfaluban bemutatandó csehimindszenti fogadóhoz

HORVÁTH Sándor 5 ablaknyílás 1 redősajtó a Kamrába pléhvel Közép 2 belső ablak és vas a Kamrában Közép Vágóhidról benyíló Kis Kamra 2 ablak 2 vassal Közép 1 redősajtó 1 retesszel Közép c. Nvitott félszer: 6 téglaoszlopon, zsúppal födve. 6° hosszú 4° széles, faszerkezete jó Zsuppteteje jó sarkokon kerékvetők jók d. Keríttés téglából jó Vakolása, teteje zsúppal födve jó Sövénykeríttés ugyanitt Közép A Kert Kerittése Kívülről tüskével jó 2 deszkás Kapu az utca felöl jó 1 deszkásajtó jó 1 Kertkapu Léczből Közép ház gádora fával szegve jó e. 1 Gémes Kút téglával kirakva jó 1 Kútvödör jó 1 Kútágas vas-szeggel jó 1 Kútgém-sudárral és lánczal jó A csehimindszenti kocsmát - többek között - 1888-ban adták bérbe. A Vasmegyei Lapokban ez a hirdetés jelent meg: „Korcsma bérbeadás. Csehimindszenten az alulírott tulajdonát képező korcsma, mely 3 szobával, konyhával, borpincével, vágószékkel, három istállóval, kocsiszínnel, jégverem­mel von ellátva, és nagy udvarral és kerttel, bír bor, sör és pálinka regállóval, husvevési joggal együtt, 1888. évi október hó 1-től 3 évre haszonbérbe adandó. Bővebb felvilágosítással szolgál Deutsch Jakab birtokos Csehimindszen ten ". 19 A XIX. század végén már több kocsmát eladtak addigi birtokosaik, például a Festetics család 1892-ben többek között a katafait. Ennek alapterülete 423 négyzetméter. Téglából épült, cseréppel fedett, meszelt vakolt épület: „Tartalmaz 3 szobát, konyhát kemenczével, egyik szoba padlós, a többi téglaburkolatos, 1 kamrát, 1 pincét, 2 istállót, 2 kétszárnyú salus kulcsos pléhes ajtóval, 1 két­szárnyú istáló kapuval, 1 istáló ajtóval 4 kulcsos pléhes szoba és konyha ajtóval 1 lécezett bormérő helyiséggel, kulcsos pléhes ajtóval 2 ablak és 2 herkével 2 mázos 19 Vasmegyei Lapok XXII. évf. 25. sz., 1888. március 25. 4. p. 20 MOL Festetics es. P274 214.cs. 21 MOL T4. 135. kályhával". Ugyanott az udvari kocsiszín 54 négyzetmé­teres, „Tégla oszlopokra és zupptetőre építve Kellő használható karban. A korcsma udvar fonással van bekerítve 1 kapu és 1 ajtó". 2 0 A XIX. század elején az egervári „Vendégfogadó: tég­lából épült, áll három szobából, egy kéményes konyhá­ból, egy kamrából. Tornácos. Fenyőfa deszkával padlá­solt (tűz ellen sárral tapasztva), zsúppal fedett. Istálló a vendégfogadó udvarában az ott megszállók számára és egy a fogadós marhái számára (mely utóbbi kő fallal el von rekesztve), téglából épült, zsúppal fedett. A két istállóban mintegy 36 ló fér el. Van itt egy mészárszék is, melyet a fogadós használ. Szekérszín: falábakon áll, zsúppal fedett" (SRÁGLI-VÁNDOR é. n. 77). A kocsmák udvarán a XX. században rendszerint tekepá­lyát, kuglizót lehetett látni. Ezek elterjedésével kapcso­latban van egy fogódzónk: a Batthyány uradalom rajzai között találtuk egy kuglipálya alap- és homlokzati rajzát 1863-ból. (13. tábla) A feljegyzés szerint a lekehelyi fogadóhoz építették. 2 1 Kuglizással kapcsolatos 1818-as adatot közölt Bajzik Zsolt is az oladi Zeli kocsmáról. (BAJZIK 2004. 105) 204

Next

/
Oldalképek
Tartalom