Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

RÉGÉSZET - Isztin Gyula: Feltételezett középkori vasbánya geodéziai felmérése Vasvár- Vörös dűlőben

ISZTIN Gyula 3. ábra. Az erdő részlete (Fotó: Pap Ildikó Katalin) Abb. 3. Walddetail (Foto: Ildikó Katalin Pap) Nyugat-Magyarországon ez idáig két középkori eredetű bányát ismerhetünk: az egyik Győr-Moson-Sopron megyéből, Kópháza határában, a másik Vas megyéből Narda Kistelek-erdőben. A Kópháza melletti erdőben 227 gödröt mértek fel, majd szondázó ásatással kutattak Gömöri János és munkatársai. A feltárt kohók vizsgálata alapján X-XI. századra datálják az ottani bányák művelését. (GÖMÖRI 1999. 130-141). 2001-ben Ilon Gábor terepbejárás során, Narda határában lelt bányaművelésre utaló nyomokra. A régésztechnikus-képzés keretében történő felmérés, a Kistelek-erdőben 49 gödröt térképezett fel. A szondázó ásatás folyamán a leletek késő Árpád-kori, középkori időszakra datálták a lelőhelyet (ILON-ISZTIN 2007. 158-166). Az Árpád-korban a nyugatmagyarországi bányamezőknek részét képezték a közép-burgenlandi vasvidék bányamezői. A nagy kiterjedésű területen fellelhető, több száz gödröt a kismartoni múzeum munkatársai mérték fel (MEYER 1975. 25-48). A Vasvár Vörös-dűlőben térképezett gödrök mennyiségében és a terület nagyságában a Nardaihoz hasonlatosak (1. táblázat). Különbség a gödrök formájában és alakjában jelentkezett. A Narda kistelek-erdei jelenségek egymástól jól elkülönültek, majdnem szabályos kör alakúak. A vörös-dűlői objektumok jelentős hányada egymásba kapcsolódva, gödörkomplexumokat alkot. A gödrök visszatöltődésére két magyarázat lehetséges. Az egyik szerint a bányaművelés után a gödröket egyszerűen fölhagyták, nem temették vissza, így a mélyedések visszatöltődése az erózió műve. A másik magyarázat szerint a későbbi gödrök meddő rétegét a korábbi gödrökbe töltötték, ahol már nem találtak több nyersanyagot. A közeli szántóban talált kerámiák a korszak tekintetében biztatóak. A gödör szélén talált kovácssalak léte pedig felveti azt a lehetőséget, hogy a komplexumok akár műhelygödrök is lehettek. A középkori út és gázló iránya alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy nem az oklevélben említett Magna Via nyomvonala, hanem egy, arról északi irányba leágazó mellékút lehet. A KUTATÁS TOVÁBBI IRÁNYA A megállapítások ellenőrzésére és pontosítására a jövőben terepbejárást és geológus szakember bevonásával 176