Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
RÉGÉSZET - Károlyi Mária: A Sé - Malomi-dűlő neolitikus település festett kerámiájának díszítési rendszerei
sava ßia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 123-172 A Sé - malomi-dűlői neolitikus település festett kerámiájának díszítési rendszerei 5. Stilizált ember- vagy állatábrázolásos stílus, mint díszítési rendszer Néhány töredék képviseli csupán ezt a festési stílust, de ezek olyan jellegzetesek, hogy mindenképpen külön stíluscsoportba kívánkoznak. Felületes szemlélettel tekinthetnénk csak egyenes sávok és háromszög variációk szövetének ezt a motívumrendszert, de ez esetben is emlékeznünk kell a néprajzkutatók gyakori figyelmeztetésére, hogy sokszor a díszítési rendszerek legegyszerűbb motívumkincse is jóval bonyolultabb gondolati tartalmakat takar. Jelen esetben az egyenes sávok, háromszög variációk és kombinációik különböznek minden további, geometrikus jellegű díszítési rendszertől, egy nem geometrikus, hanem organikus jellegű motívumszövetet alkotva. Népművészeti alkotások: hímzések, fafaragások formai világából merítve számtalan párhuzamos megjelenítési alakra találtam, ez adta az elgondolást, hogy e speciális mintakombináció talán stilizált ember- vagy állatábrázolás lehetett eredetileg. A díszítési rendszer főleg sárga-vörös színösszetételben jelenik meg (11. tábla 1-3, 5-7). A legnagyobb felületű díszített oldaltöredéket (11. tábla 6), amelyen a motívumszövet még torzulásmentesnek látszott, arra használtam fel, hogy nagyobb, összefüggő mintasorozatot - rendszert - próbáljak meg rekonstruálni a segítségével (12. tábla 1). Jellegzetességeit és párhuzamait is keresve, érdekes eredményre jutottam. Vésett díszítési rendszerként csaknem teljesen azonos módon jelenik meg a dalmáciai Danilo kultúra edényein, például edénytartó üreges talpgyűrűkön (KOROSEC 1958. T. LXXII 1-2). A stilizált alakokat a Danilo kultúra jól ismert „létra" díszítése tölti ki (12. tábla 2). Nem meglepő, hogy közeli párhuzamát - fordított díszítésként - a morva festett kerámia körében találjuk meg (KAZDOVÁ 1973-1974. obr. 3/092, 094). A minták reciprok jellege azt jelenti, hogy a kép és a háttér ugyanazt a foltot mutatja, csak fordított helyzetben (12. tábla 3). Talán egy változatnak tekinthetjük az ausztriai lengyeli festett kerámia csupán kissé hasonló, de szintén reciprok jellegű díszítését (NEUGEBAUER-MARESCH 1982. Abb. 5-6) (12. tábla 4), amely mint karcolt díszítési rendszer, a tiszai kultúrában is megtalálható (KALICZ 1985. 51. kép 4, 68. kép 10). 6. A háromszög motívum különböző vonalas rendszerekben Gazdag variációkkal használt a valószínűleg jelként is értelmezett háromszög motívum. Szerepelhet nagyobb, egységes színmezőben elhelyezve, uralkodó alakzatban, de sorokba rendezetten is, összekomponálva a kerámia alapszínével. Többnyire egyenlőszárú háromszögeket festenek, de akad egyéb változat is. Egy oldaltöredéken a geometriai szerkesztés nagyon finom jelenségét figyelhetjük meg: a súlyos, vörös díszítési mezőt levegőssé tevő háromszög motívumot vékony vörös és sárga vonalakkal több egyenlő részre osztják (15. tábla 2). Több változatban fordult elő a csúccsal egymásnak forduló háromszögekből álló, ún. „homokóra" motívum (15. tábla 9 és 16. tábla 7). Utóbbi töredékünk alapján rekonstruálhatjuk a nagyon dekoratív rendszert: a peremszéli sűrű homokóra - rombusz sor alatt nagyobb méretű, tágasabb homokóra - rombusz motívumsor halad (32. tábla 5), így felnagyítják, a szemlélőhöz közelebb hozzák a díszített felületet. Homokóra motívumunk megtalálható a morva festett kerámián, például TéseticeKyjovice anyagában is (KAZDOVÁ 1984. Tab. 24. 3a). Különleges variációként jelenik meg az a motívumpárosítás, amelyben ferdén húzott egyes vagy kettős festett sávok két oldalán helyezkednek el a háromszögek (15. tábla 1, 6-8). A díszítés első leírásakor már azt jeleztem, hogy ez a laza, szellős elrendezés elüt a zömében igen kötött, zárt, fegyelmezett - vízszintes és függőleges osztású - séi díszítési rendszerektől (KÁROLYI 1987.115). Később tovább vizsgáltam a jelenséget, és előzményeit megtaláltam a paleolitikum alkotásain (28. tábla 2), időben közelebb pedig a helyi vonaldíszes kerámia vésett díszei között is (28. tábla 6-7). Úgy tűnik, hogy a motívum hosszú életű, változatlan, és ez is valószínűsíti, hogy jelentéstartalmat hordozott, esetleg jelként értelmezhető. Talán az is igazolhatja a feltevést, hogy Tésetice-Kyjovice anyagában is felbukkan, megbontva ferde vonalaival az ottani, szintén szigorú vertikális-horizontális rendszereket (KAZDOVÁ 1984. Tab. 24. 4a). Háromszög variációnak is tekinthetjük a kerámiák peremének széléhez felfutó, hegyesszögben találkozó ferde festett sávokat, a háromszög motívumokat ilyenkor az edények alapszíne adja meg. Mindig vörös színű a sávozás, de kapcsolódnak olykor keskeny sárga kísérő csíkokkal is (16. tábla 2-3). A peremhez tartó „A" motívum gyakori jelensége a Korenovo kerámia díszítésének is (MARKOVIC 1994. Tab. 5-6), megtalálható Sé elő-lengyeli leletanyagában karcolt formában (29. tábla 9), e motívumnál is elképzelhetőnek tartom, hogy jelentéshordozó lehetett a festett kerámiákon (29. tábla 10-12). A háromszög jel, mint több geometrikus alakzat ábrázolása, az emberi művészetet megteremtő felső paleolitikum 151
