Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
RÉGÉSZET - Sümegi Pál - Csuti Tamás - Takács Tibor - Törőcsik Tünde: A 86. elkerülő út váti szakaszán és a Hosszú-víz patak allúviumán végzett környezettörténeti vizsgálatok eredményei
savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 95-121 A 86. elkerülő út váti szakaszán és a Hosszú-víz patak allúviumán végzett környezettörténeti vizsgálatok eredményei 16. ábra. A váti Hosszú-víz patak allúviumában mélyített II. fúrás rétegsora és szedimentológiai vizsgálat eredményei Fig. 16. Results of the sedimentology research and the row of the II. drill in the alluvium of the Hosszú-víz brook at Vát minimális volt a szerves anyag felhalmozódás, míg a szelvény felső részén egyre jelentősebb lett a szerves anyag tartalma az üledéknek. A réti talaj horizontja eredetileg jelentős szerves anyag tartalmú tőzeges szint lehetett, amely emberi hatásra, kiszárítás és földművelés nyomán alakult át réti talajjá. A karbonát tartalom eloszlása nyomán jelentős, az üledék lerakódását követő karbonát mozgásokra, karbonát diagenezisre, karbonátos kiválásokra következtethetünk. A szelvényünk nyomán így igen jelentős posztgenetikus geokémiai változásokra következtethetünk. II. FÚRÁS RÉTEGSORA A zavartalan magfúrást az allúvium egy mélyebb pontján, az első fúrástól délkeletre mintegy 400 méterre mélyítettük (N: 47° 16' 05,02" és E: 16° 47' 17,64"). A fúrást egy fűzessel, nádassal, gyékényessel borított, szántott, de tőzeges felszínről indítottuk. A következő rétegsort tártuk fel (16. ábra, 2. táblázat): 0-30 cm között jelentős szerves anyag tartalmú, feketésbarna színű ép növényi maradványokat (nád, sás, gyékénydarabokat) tartalmazó, enyhén bontott tőzeg, szántott, ekebarázdás. A tőzeg erősen bontott, ásványosodott (kotúsodott), agyagtartalma jelentős. 30-200 cm között barnásszürke színű, kisebb mennyiségű szerves anyagot tartalmazó, minimális karbonát tartalmú, csigahéj maradványos, homogén kőzetlisztes agyag. A szerves anyag tartalom jelentős része áthalmozódott és az ártéren felhalmozódott talajból származik. 200-220 cm között jelentős karbonát tartalmú, karbonátos konkréciókat tartalmazó, sárgásszürke színű agyagos kőzetliszt réteg húzódik. A karbonátos konkréciók alapján a karbonátos anyag utólagos karbonát-mozgás hatására akkumulálódhatott a vizsgált szintben. 220-260 cm között világos sárgásszürke színű, karbonát- és szerves anyagmentes, kőzetlisztben gazdag, ártéri minerorganikus üledék halmozódott fel. Valószínűleg a réteg mélyebb pontján már homok, esetleg kavics közbetelepülések is jelentkezhettek ebben a rétegben, és ebben akadhatott el a zavartalan magfúró. Az üledéksorozat egyértelműen a pleisztocén végétől fejlődött ki. A rétegsor feküjét a késő würm korú löszréteggel kronológiailag párhuzamosítható, nedves, mocsári környezetben felhalmozódott, infúziós löszszerű minerorganikus, mállatlan szilikátok felhalmozódásából származó üledékréteg alkotja. A növényzeti borítottság minimális lehetett a minerorganikus üledék képződésekor, vagy a későbbi növényzettől eltérő vegetáció fejlődhetett ki a késő glaciális korban, mert a szelvény feküjében csak minimális volt a szerves anyag felhalmozódás, de a szelvény felső részén egyre jelentősebb lett a szerves anyag tartalma az üledéknek (16. ábra). A holocén kezdetén a karbonát tartalom jelentősen megemelkedett, valószínűleg a talajosodás hatására mélyebb szintre, a kőzetlisztben gazdag pleisztocén ártéri szint felső horizontjára vándorolt a karbonátanyag. Ezekkel a változásokkal párhuzamosan jelentős szerves anyag tartalmú ártéri üledék halmozódott fel a holocén során. A szerves anyag tartalom növekedés 101