Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

RÉGÉSZET - Sümegi Pál - Csuti Tamás - Takács Tibor - Törőcsik Tünde: A 86. elkerülő út váti szakaszán és a Hosszú-víz patak allúviumán végzett környezettörténeti vizsgálatok eredményei

SÜMEGI Pál - CSUTI Tamás - TAKÁCS Tibor - TÖRŐCSIK Tünde 14. ábra. A váti terület a harmadik osztrák katonai térképen (1863) Fig. 14. The Vát region on the third Austrian militory map (1863) több száz hektár kiterjedésű, időszakosan nedves rét alakult ki Vát, Szeleste és Bögöt községek között. Ezt a hatalmas mocsaras területet a történelmi térképek alapján már a XIX. században átalakították és beerdősítették, a XX. században a beerdősítés folytatódott és az egész mély fekvésű, magas talajvízállású térséget keményfás ligeterdő (elsősorban égerfás erdő) borítja napjainkban, így a fúrásainkat egy jelentős kiterjedésű, a XX. századi vízrendezésig és patakszabályozásig természetesen fejlődő vízhatású talajokkal, foltokban erdővel fedett allúviumon mélyítettük le. A fúrásokat 2006. november 26-án őszvégi, tiszta, hideg és napsütéses időben mélyítettük le a régészeti ásatás keleti végénél a szabályozott, kimélyített patakvölgytől mintegy 15 méterre nyugatra, sással és gyékénnyel fedett allúviumon. Az allúviumon kiszárított, a felszín közelében kevert, szántott poliéderes szerkezetű, vasborsókat tartalmazó réti talaj A szintje húzódott, de az allúvium nyugati peremén, a lejtő alján jelentős vastagságú, helyenként 0,5 métert is meghaladó áthalmozott Barna Erdei talaj halmozódott fel, lefedve a réti talaj felszínét. Ugyanaz az állapot figyelhető meg az 1887-ben kiadott harmadik osztrák katonai térkép (14. ábra) változatain is, ahol jól megfigyelhető a szabályozás nélküli Hosszú-víz patak kiterjedt és széles allúviuma. I. FÚRÁS FELDOLGOZÁSÁNAK EREDMÉNYEI I. sz. fúrás (N: 47° 16' 13,76" és E: 16° 47' 00,94") a következő szemcseösszetételű és üledékföldtani paraméterekkel jellemezhető (15. ábra) rétegsort (1. táblázat) tárta fel: 0-25 cm között sárgásbarna színű, enyhén karbonátos, kevert szerkezetű rámosódott talajréteg húzódik. Lösszel kevert, művelt, a művelés következtében átalakult Barna Erdei talajszint. 25-50 cm között feketésbarna színű, szerves anyagban gazdag, poliéderes szerkezetű, vasborsó nyomokat tartalmazó, vízhatású kőzetlisztes agyag, réti talaj A szintje található. A rétegből több kerámia került elő. Ilon Gábor meghatározása alapján középkori, egészen pontosan Árpád-kori kerámiáknak tekinthetők. A régészeti leletek nyomán feltételezhető, hogy ennek a talajrétegnek a képződése még a középkorban zajlott. 102