Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

RÉGÉSZET - Sümegi Pál - Csuti Tamás - Takács Tibor - Törőcsik Tünde: A 86. elkerülő út váti szakaszán és a Hosszú-víz patak allúviumán végzett környezettörténeti vizsgálatok eredményei

SÜMEGI Pál - CSUTI Tamás - TAKÁCS Tibor - TÖRŐCSIK Tünde KAPUVÁR (22lm) N: 47,16° E:16,38° 9,2°C 611 mm [mm] h- 90 A Gyöngyös patakba vezető vízfolyások egy része jelentős eséssel rendelkezik (0,5-2 m/km), ezért a rajtuk lefutó árhullámok általában igen hevesek, de rövid ideig tartanak. A nagy amplitúdójú vízszintváltozások mégsem jellemzőek, ennek oka pedig az, hogy a patakok árvízi medre igen széles, általában az egész völgytalpra kiterjed. A vízhozamok is inkább a vízszállítás mennyiségi aspektusait fejezik ki, mint azok vízszintjeit. Az árvizeknek két periódusa van, az egyik március-áprilisban a hóolvadások alkalmával. Ez főképp azoknál a patakoknál számottevő, amelyek forrásvidéke az Alpokaljához köthető. A második árvízi hullám a június-júliusban rendszerint megérkező nyári nagy esőzésekhez köthető. A kisvizek a nyár végi, ősz eleji időszakban jellemzők, amikor kevés a csapadék és jelentős a párolgás. A terület felépítése, földtani szerkezete kedvez a víztárolásnak. Bár a felszíni kavicstakarók 10-25 m-nél nem vastagabbak, de a feküjükben közepes szemcsenagyságú felső pannóniai üledék települt nagy vastagságban. Ezeket a víztároló rétegeket a felülről beszivárgó csapadék, és az erre lejtő Alpokalját alkotó hegységi felszínek és hordalékkúpok táplálják. A csapadékból származó utánpótlás a terület kedvező vízháztartásának köszönhetően is jelentős. Az évi 600-700 mm körüli csapadék (9. ábra) mellé 500-550 mm körüli átlagos párolgás és párologtatás járul. így évi 50-200 mm-nyi vízfelesleggel kell számolnunk. Ennek jelentős részét a patakok vezetik le, másik része viszont a talajvíz, illetve a rétegvíz szintjét növelik és a platójellegűen kifejlődött Gyöngyös patak kavicstakaróját felosztó völgyekben található patakokat táplálják. így a két árvízi csúccsal jellemezhető vízjárások az árvizek közötti időszakban is stabil vízhozamúak. Ennek nyomán a vizsgált területen található patakok nem torrens jellegűek. 104 9. ábra. A régió éghajlati adottságai a kapuvári meteorológiai állomás adatai nyomán készült Walther-Lieth diagramon Fig. 9. Meteorological characteristics of the region on the Walther-Lieth diagram made according to the data of the meteorology station at the town of Kapuvár