Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

RÉGÉSZET - Ilon Gábor - Nagy Marcella: Két újabb kelta kori temető Vas megyéből - jelentés a Bucsu-Rétmelléki dűlőben és a Gencsapáti-Besenyő szigeten végzett feltárások eredményeiről

ILON Gábor - NAGY Marcella szerdahelyi temető 15 hamvasztásos sírjának gödre ilyen tájolású, ahogy egy csontvázas síré is (HORVÁTH 1979. 47). Távolabb pl. a Mana-i temető 10., 14-16., 20., 27-28., 37., 61., 76., 91., 93-I-II, 101., 104., 107., 116., 125. (BENADIK 1983. Abb. 4-15) és a Maié Kosihy temető 11, 109, 182. és 330, 331. sírjába is így helyezték el a halottat, vagy így tájolták pl. a 28, 31, 134. és 142. hamvasztásos temetkezés gödrét (BÚJNA 1995. Abb. 7., 21., 33., 63-65., 10., 11., 24-25). A Vác-kavicsbányai temetőben egyetlen ilyen tájolású sír sincs (

HELLEBRANDT 1994. 30), ami - véleményünk szerint - eltérő eredetre („őshazára") utalhat (HORVÁTH 1979. 51-52). A temetkezések ilyen (koponya délen) tájolása temetőnket az ausztriai és a szlovákiai temetőkkel kapcsolja össze, eltérően a csehországiaktól, ahol a halottat fejjel északnak fektették a sírba. Ez a korábban kialakított képet erősíti meg (

LORENZ 1980b. 142, Abb. 6). K-Ny-i tájolású a 793. sír, míg Ny-K-i a 912. kettőssír. Ez a leggyakoribb tájolási mód a Vác-kavicsbányai temetőben (HELLEBRANDT 1994. 30) és két gyermeket temettek el így Magyarszerdahelyen (HORVÁTH 1979. 47), távolabb pedig a Maié Kosihy 95. sír halottját (BÚJNA 1995. Abb. 19) Koporsó nyomát egyetlen temetkezésnél sem tudtunk megfigyelni, de a 797. sír halottjának szétnyílt térdei annak hajdani meglétére utalnak. ÖSSZEFOGLALÁS Mindkét temető leleteinek legjobb párhuzamait a nyugat-magyarországi, a csehországi és a szlovákiai régióban találtuk meg, ami egyrészt az itt letelepedők korábbi hazáját, azaz talán az érkezés irányát, másrészt a rokonsági kört jelezheti. Ezt a megállapításunkat az antropológiai feldolgozás is megerősíti. A Gencsapáti sírokat a LT B1-B2 periódusra, a Kr. e. IV. századra, a Bucsui temetőrészietet a LT B2-C1 időszakra, a Kr. e. III. századra keltezzük. A két most publikált temető és a közöletlen alsóújlaki, továbbá az ismertetett Vas megyei és szombathelyi temetkezések Horváth Lászlónak az Észak-Dunántúl megszállásáról kialakított véleményét tükröző elterjedési térképét is látványosan egészítik ki (HORVÁTH 1997. 82, Abb. 8). A Vas megyei fehér folt tehát eltűnt és színesedik. MEGJEGYZÉSEK ÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kézirat lezárva 2005-2006 telén. A feltárások és a feldolgozás során munkatársaink voltak: Kelbert Krisztina, Kevevári Zsolt, Nagy Marcella, Szilasi Attila Botond és Vámos Gábor régésztechnikusok. Továbbá Ferencz Eszter, Kiss E. Csaba, Lökkös Mónika, Riha Katalin restaurátorok és Tóth-Vásárhelyi Máté, valamint Mátyus Magdolna és Vámos Gábor rajzolók. Munkájukat ezúton is köszönjük. Huff László útépítő főmérnöknek (Vegyépszer Rt.) hálásak vagyunk, hogy a bucsui vas tárgyakat a munkásoktól megszerezte és azokat nekünk átadta. A cikk lektorálásáért és szakmai segítségnyújtásáért dr. Horváth Lászlónak tartozunk köszönettel. APPENDIX TÓTH Gábor, NYME-SEK TTK Állattani tanszék, Szombathely A gencsapáti kelta sírok embertani vizsgálatának eredménye Az embertani összehasonlítások alapján a kelták őshazája Franciaország északkeleti területein és Németországban, a Rajna vidékén kereshető. A Kr. e. IV. századtól fogva több hullámban érkeztek a Kárpát-medencébe; keveredtek az itt talált népekkel, túlsúlyba kerültek az autochton népességekkel szemben (KŐVÁRI - SZATHMÄR/ 2001.). A Kárpát-medence és a Dunántúl vaskori embertani leleteiről Zoffmann Zsuzsanna állított össze katalógust (ZOFFM ANN 1995., 1999.). Sajnos még az újabb leletekkel együtt is Vas megye őskorának embertani képéről nagyon kevés adatunk van (TÓTH 2003.). Hiteles leletek hiányában, megyénkben a vaskor népessége máig szinte ismeretlen (ZOFFMANN 1998.). A feltárt kelta sírok (egy hamvasztásos és öt korhasztásos temetkezésű) csontanyaga töredékes, hiányos, alacsony reprezentációs értékű. A nem és életkor meghatározását és az osteometriai vizsgálatot Knussmann (KNUSSMANN 1988.) és Éry (ÉRY 1992.) ajánlásai alapján végeztem. 793. objektum: Neme férfi (nemi kifejezettség súlyozás nélküli értéke: +1,2). Életkora a koponyavarratok elcsontosodása, a combcsont belső szerkezete és a fogazat alapján 30-40 év. Egyes koponya- és vázcsont méretek felvehetők, a koponya néhány kvalitatív jellege rögzíthető. 797. objektum: A legjobb megtartású koponya és váz. Neme férfi (nemi kifejezettség súlyozás nélküli értéke: +0,88). Életkora a koponyavarratok elcsontosodása, a fel88