Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

RÉGÉSZET - Ilon Gábor - Nagy Marcella: Két újabb kelta kori temető Vas megyéből - jelentés a Bucsu-Rétmelléki dűlőben és a Gencsapáti-Besenyő szigeten végzett feltárások eredményeiről

ILON Gábor - NAGY Marcella A münsingeni fibulák a LT B1-2 periódus tipikus leletei pl. Svájcban (DUNNING-KAENEL ef ol. 1999. 70, Fig. 27,A-C). Fő jellegzetességük, hogy lábukat egy, illetve két berakásos díszű koronggal látták el. A mi esetünkben a kitöltő anyagot nem áll módunkban meghatározni, csupán azok tartó rekeszei maradtak meg. A korallberakásos, egy korongdíszes fibula párhuzama Magyarszerdahelyen (8. sír) került elő hamvasztásos temetkezésből. Magasan ívelt kengyele, annak díszítése, a rugószerkezete teljesen azonos a búcsúival (HORVÁTH 1989. IX. t. 8/1). A fenti darab, s így a miénk is, korongos lábdíszítése korábbi (LT B) mintákon alapul, de a kengyel kiképzése már LT Cl-re utal. Horváth a jelenséget azzal magyarázza, hogy a LT B2 elején nyugatról, a Rajna-vidékéről ide érkező hullám alkalmazta egy fiatalabb fibulatípuson az ottani műhely hagyományait (HORVÁTH 1989. 53-54). Szintén jó egykorongos párhuzamot közöltek Sopron Bécsi-dombról és Novajidrány 7. sírjából (BEUA 1889. 364; HEU£BR/\NDT 1997. 74, 7. kép 2). Csehországban Letky 2. számú felnőtt nő sírjában található két LT B1-2 időszakból származó hasonló példány (WAIDHAUSER1988. Taf. 9. 6-7). Hunyady a koralldíszes fibulákat a LT B időszakba sorolja, de kétségtelennek tartja, hogy a LT C-ben is kedvelt darabok voltak (HUNYADY 1944. 72-73). A lábán és kengyelén is korongos fibula gyöngyözött kengyelű változata a velemi Szent Viden is előkerült. 15. ábra. A bucsui 170. sír kardjának hüvelye (Rajz: Mátyus M.) Figure 15. Sword scabbard of grave No. 170 in Bucsu (Drawn by M. Mátyus) A mi példányunknak a kengyele a rugó felőli oldalon már sima, a gyöngyözés csak a kengyel láb felé eső részén figyelhető meg (HUNYADY 1942. XVIII. t. 10). Egykorongos párhuzamát találjuk meg a kéméndi és a Szomód-kenderhegyi LT B2-C1 anyagban (HUNYADY 1942. IX. t. 9; VADÁSZ 1987. Pl. 6. 3). Kétkorongos, de töredékes darabja Jászberény-Cserőhalom ugyanezen időszakra datált temetőjéből ismert (SZABÓ - PETRES 1992. 89, Pl. 20). A típus használata a LT B periódus végén indul, és az egész LT C időszakban használatban marad. A fiatalabb darabok kengyeleit már plasztikusan díszítik. A kordhüvely töredékes volta miatt nem alkalmas besorolásra. Az egyetlen biztos információ, hogy a kardfüggesztő két, kerek rögzítőtagos és közepesen hosszú, téglalap alakú kengyeles, mint a fentebb vizsgált darab, és a Hunyady 3. típusba tartozik (HUNYADY 1944. 13. kép B,3). A lóndzsohegy a LT C periódus tipikus darabja. A sírt a LT B2-C1-re keltezzük. 202. objektum (16. ábra) Szórt hamvas rítusú, felnőtt sírja. A koponyacsontok vastagsága és szerkezete alapján az eltemetett felnőtt volt, de neme sajnos nem eldönthető. Nagyjából 1 m átmérőjű, kör alakú sír, tele faszén, kalcinátum és kerámiadarabokkal. A hamvak közül, középen egy vaskarikákból és sodort huzalból álló övlánc, valamint egy igen jó állapotú markolatgombos végű vaskés került elő. Tárgyak leírása: - Vas kés. Gombos végű, egyenes hátú, görbe nyelű, azon bekarcolt díszítés. Hegye hajlított. Restaurált. H: kb. 18 cm. (17. ábra 2.) - Vas övlánc tartozékai. Több fonott, csavart tagból és egy lemezből készített korongból álló (öv)lánc maradványa. Restaurált. A korong átmérője kb. 3.4 cm. A csavart tagok hossza 7.3-8.1 cm. (17. ábra 1.) A kés párhuzamait LT B2 temetőkből ismerjük. ívelt hátú változata Szobról került elő (HUNYADY 1944. 29. t. 35). Gombos végű, de zömökebb típusút pedig a magyarszerdahelyi kelta temetőben találjunk meg (HORVÁTH 1987. PI. XII. 12). A rövidebb, csavart tagokból álló övlánc lehetséges párhuzamai a LT B2 végére datált Radovesice és Dobrá Voda lelőhelyeken előkerült darabok (WALDHAUSER1988. Taf. 24. 25/7., Taf. 7). 80