Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

RÉGÉSZET - Ilon Gábor - Nagy Marcella: Két újabb kelta kori temető Vas megyéből - jelentés a Bucsu-Rétmelléki dűlőben és a Gencsapáti-Besenyő szigeten végzett feltárások eredményeiről

savaRia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 69-91 Két újabb kelta kori temető Vas megyéből - Jelentés a Bucsu-Rétmelléki dűlőben és a Gencsapáti-Besenyő szigeten végzett feltárások eredményeiről Az üvegpaszta gyöngy díszesebb darabja került elő Magyarszerdahelyen a 9. sírban, kisgyerek mellé helyezett mellékletként (HORVÁTH 1979. IX. t. 9/1). A temetkezést a párhuzamok alapján a LT B2 periódusra datáljuk. 126. objektum (9. ábra) Szórt hamvasztásos rítusú, fiatal felnőtt sírja, akit a kardlánc alapján férfinak gondolunk. A sírgödör kb. 1.2 m-es átmérőjű, szabályos kör alakú. Közepén egy kupacban találtuk meg az égetett agyagból készült csillag alakú csörgőt és az övlánc fémtartozékait. A mellékletek felszedését itt is restaurátor végezte. Tárgyak leírása: - „Csörgő". Csillag alakú, égetett agyag, szürke, csúcsai barázdáltak, benne feltételezhetően több kis golyó van, amitől csörgő hangot ad. Legn. átm: 7.5 cm. (10. ábra 1.) - Vas kardlánc (10. ábra 2.) kapcsoló fibulával és bronz karikával (10. ábra 4.). Többszörösen csavart, egyik végén kampós, másikon karikás végű lánc (karika átm: 5.5 11. ábra. Bucsu 128. sír (Rajz: Vámos G.) Figure 11. Grave No. 128 in Bucsu (Drawn by G. Vámos) cm), a hozzá tartozó két nagykarikás taggal (H: 13.5 cm, karikák átm: 4.5 cm és 6 cm: 8. ábra 2.). A lánc kiterített hossza: kb. 42 cm. A nagy vas drótfibula nyitott végű, nyújtott kengyelű, annak rugó felé eső részén gombdíszes. Tűjén bronz karika (átm: 4.6 cm). H: 17.7 cm. Restaurált. (10. ábra 4.) - Vas fibula. Nagyméretű rugószerkezetes, gombos lábú drótfibula. Restaurált. (8. ábra 1.) A csörgő pontos párhuzamát nem találtunk a kárpátmedencei kelta temetőkben. Egyik feltételezhető viseleti módja, hogy a vasból készült (öv)lánc kapcsolófibuláján lévő bronzkarikáról valamilyen szerves anyag segítségével lógott le. Mivel a felfüggesztő alkalmatosságnak a használat során keletkezett kopásnyoma sehol sem látható, előfordulhat, hogy kézben fogva, egyszerű csörgőként funkcionált. A lelet kontextusa az előbbi verziót erősíti, de további következtetések levonását nem engedhetjük meg magunknak. A münsingeni temető 23. sírjából ismerünk kerámia csörgőt (HODSON 1968, Pl. 12. 646), de ennek formája nem csillaghoz hasonlatos.

1 Továbbá az ásató Straub Péter és a majdani publikáló Horváth László szíves közléséből tudjuk, hogy a nagyrécsei (Zala m.) kelta temetőben találtak egy szilvamagalakú csörgőt, amelyben kavicsok vannak, külsején pedig érdekes vonalas rajz látható.

2 Ezeken kívül a brno-i múzeum (Csehország) állandó kiállításán fedeztünk fel egy formailag teljesen azonos, de kisebb (6 cm) és Hallstatt-kori tárgyat, melynek lelőhelye: Blazice (Közép-Morvaország), 6. sír 5. melléklet.

3 A kardláncok elterjedését a kutatás a LT B2 időszakra teszi. A fegyver felfüggesztésére szolgáló lánc legtöbbször három részből áll. Az első az egyik végén bunkós horogban, másik végén karikában végződő hosszú lánc, ami a mi esetünkben többszörösen csavart formájú. A második része egy rövidebb láncból álló darab (ez ebben az esetben hiányzik), majd ehhez tartozik még egy mindkét végén egészen nagy karikás tag. A mienkhez szerkezeti felépítésében és méretében is a legjobb párhuzamot Vác-Kavicsbánya lelőhelyről ismerjük. Ott egy férfi csontvázas sírjának (23.) deréktájáról került elő (HE LLE BRANDT 1994. 13. t. 15). Előfordulnak még hason1 Prof. Dr. Szabó Miklós szívességét e helyütt is köszönjük, hogy figyelmünket a tárgyra felhívta. 2 Baráti információkat e helyütt is köszönjük. 3 A tárgy adatait tartalmazó publikációt Milos Cizmarnak köszönjük. (DOHNÁL, Vit: Kultúra luzickych popelnicovych poli na vychodni Moravé. Brno, 1977. 13-14, 1. ábra 2/5.) 77