Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

RÉGÉSZET - Ilon Gábor - Nagy Marcella: Két újabb kelta kori temető Vas megyéből - jelentés a Bucsu-Rétmelléki dűlőben és a Gencsapáti-Besenyő szigeten végzett feltárások eredményeiről

sava ßia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 119-143 Szombathely, 2010 ILON Gábor - NAGY Marcella KÉT ÚJABB KELTA KORI TEMETŐ VAS MEGYÉBŐL -JELENTÉS A BUCSU-RÉTMELLÉKI DŰLŐBEN ÉS A GENCSAPÁTI-BESENYŐ SZIGETEN VÉGZETT FELTÁRÁSOK EREDMÉNYEIRŐL Az itt bemutatásra kerülő két temetőrészlettel (Bucsu, Gencsapáti) együtt ma a megyéből 11 kelta kori temető­ről és telepen történt kelta emberáldozatról van tudomá­sunk. A két ismertetésre kerülő temető olyan - részben mesterséges - mikrorégióban (Arany-patak és Gyöngyös völgye.- Bucsu - Kőszeg - Velem - Szombathely térsége.­1-2. ábra) található, amely közel egy évtizede képezi ko­molyabb vizsgálat tárgyát. Ennek köszönhetően - a velemi Szt. Videt e statisztikából most mellőzve - főként terepbe­járásokból, de ásatásoknak köszönhetően is összesen 26 kelta lelőhelyet (2. ábra) ismerünk. Ezek lehettek a velemi oppidumot kialakító, majd azt ellátók falvai és a területet, valamint a közlekedési utakat katonai támadás esetén vé­dő lakosok települései és ezek temetői. A területen haladt át a korszakban is jelentős szerepű Borostyánkőüt (2. áb­ra). Mindkét temető leleteinek legjobb párhuzamait a nyu­gat-magyarországi, a csehországi és a szlovákiai régióban találtuk meg, ami egyrészt az itt letelepedők korábbi ha­záját, azaz talán az érkezés irányát, másrészt a rokonsági és más kapcsolati kört jelezheti. A temetőrészleteket a LT B1-C1, periódusra, azaz a korai és a középső kelta időszak­ra, a Kr.e. IV-III. századra keltezzük. VAS MEGYE KELTA TEMETŐINEK KUTATÁSTÖRTÉNETI VÁZLATA Az első, feltehetően temetkezési mellékletből származó kelta kori emléket, egy díszített lemezhüvelyes kardot, 1877 őszén szőlőtelepítéskor találták Csehimind­szent-Potypuszta határában ( LIPP 1878.). 1957-ben Sár­váron a Kórház építésekor magányos kelta sírra bukkan­tak. A rítusa csontvázas, mellé egy LT C korú sima bronz nyakperecet és két pecsétlős végű karperecet tettek. A 60-as években a celldömölki Deák F. u. 11. alatt egy hamvasztásos kardos-lándzsás harcossírt puszítottak el. Csepreg határából származik egy hólyagos lábperec, amire faültetés közben leltek és ma magángyűjtemény­ben látható. A találó elmondása szerint csontvázas sírból származik. Vas megye első hiteles kelta temetőásatása 1979-ben Alsóújlakon folyt Károlyi Mária vezetésével, ahol 12 LT B-C korú, szórt hamvas rítusú sírt tárt fel. 1982-ben Vépen építkezésnél dúltak szét egy nyújtott csontvázas sírt, melyben nyakperecet és karpereceket találtak (KÁROLYI 2004. 160-169). Majd két évtizedes szünetet követően 1998-ban Sé-Doberdón egy melléklet nélküli gyermeksírt tártunk fel (ILON 2004b. 216, XVIII. t.). 2002-ben a Szombathelyt északról elkerülő 89. sz. főút építését megelőző ásatá­sok során a Kőszeri-dűlőben egy LT C1-re keltezett szórt hamvas rítusú sírra leltünk. Benne egy bronzkarika, ezen egy vasfibula és egy vaskarika volt összefűzve (ILON 2004a. 83, 60. ábra, LXXXI-LXXXII. t.; 2004b. 216-217, XIX-XX. t.). Ugyanekkor a Reiszig-erdő alatti-dűlőben egy mély gödörben egy szinte teljesen ép emberi csontváz­ra bukkantunk, alatta három nagyméretű őrlőkővel. Az érdekes kontextus akár emberáldozat nyoma is lehet (ILON 2004a. 83, 62. ábra, LXXIX. t. ; 2004b. 217, XXI-XXII. t.). 2003-ban a Szombathelyt elkerülő 89. sz. főút Bucsu ­országhatár szakaszán került elő a korszak számos te­metkezése, illetve 2004-ben a Gencsapáti-Besenyő-szi­geten egy lakópark területének megelőző feltárása so­rán. Utóbbi két hely (1. ábra) temetkezései képezik e feldolgozás tárgyát. TEMETŐINK SZŰKEBB KÖRNYEZETE A két ismertetésre kerülő temető olyan részben mester­séges mikrorégióban (Arany-patak és Gyöngyös völgye: Bucsu - Kőszeg - Velem - Szombathely térsége: 1-2. áb­ra) található, amely közel egy évtizede képezi komo­lyabb vizsgálat tárgyát. Ez a régi adatok teljeskörű össze­gyűjtését és új lelőhelyek felderítését célozta meg úgy, hogy a topográfiai és talajtani azonosításra és meghatá­rozásra külön hangsúlyt fektettünk. A munka gerincét a 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom