Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

RÉGÉSZET - Vágusz Anina: Magyarcsesztvei báró Miske Kálmán (1860-1943) élete és tudományos tevékenysége

savaRia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 57-67 Magyarcsesztvei báró Miske Kálmán (1860-1943) élete és tudományos tevékenysége A kápolnásnyéki bronzleletről, Archeológiai Értesítő, 1898. XVIII. kötet, 5. füzet, 415-416. Újabb leletek Lovasberényben, Archeológiai Értesítő, 1898. XVIII. kötet, 4. füzet, 317-333. A felsőszentlászlói bronzleletről, Archeológiai Értesítő, 1899. XIX. kötet, 1 füzet, 60-62. Őskori bálványképek Temeskubinról, Archeológiai Értesítő, 1899. XIX. kötet, 3. füzet, 251-258. A keczöli vaslándzsák, Archeológiai Értesítő, 1900. 1.füzet, 96. A vasrégiségek megóvásának módjáról, Archeológiai Értesítő, 1903. XXIII. kötet, 3. füzet, 287-290. Velem Szent Vid-i leletről, Archeológiai Értesítő, 1905. XXV. kötet 3. füzet, 250-251. A Velem Szent Vid-i őstelep. A harácsolt letetek leírása. I. Bécs, 1907. Egy őskori bronzszobrocskáról, Archeológiai Értesítő, 1908. XVIII. kötet, 3. füzet, 266-268. A statigraphikus beszerzésekről, Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1909. III. évfolyam, 2-3. füzet, 66-73. A magyarországi Al-Duna vidékéről való ősemlékek korrendi osztályozása, Archeológiai Értesítő, 1909. XXIX. kötet, 2. füzet (első közlemény) 130-146. A késő La-Téne kapcsolótűk változatai és az „előző kapcsolótű" fejlődéstörténete, Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1910. IV. évfolyam, 1. füzet, 1-6. A Hallstatt-kor hazai és egyéb európai nevezetesebb kapcsolótűi, Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1910. IV. évfolyam, 2-3. füzet, 66-77. Velem Szent Vid kelta típusú pénzeinek lelő körülményei, In: Numizmatikai Közlöny, 1910. IX. évfolyam, lll-IV. füzet, 100-104. A magyarországi Al-Duna vidékéről való ősemlékek korrendi osztályozása, Archeológiai Értesítő, XXX. kötet, 1910. 2. füzet (második közlemény) 140-153. Néhány szó a Hallstatt vagy „nyiri" kultúrához, Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1911. V. évfolyam, 2-3. füzet, 165-168. Bronzkori tipológia, Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1912. VI. évfolyam, 2-3. füzet, 77-97. Néhány szó az Észak-Olaszországban tett tanulmányutamról és az olaszországi befolyásról praehistorikus provinciánkkal szemben, Archeológiai Értesítő, 1914. XXXIV. kötet, 285-303. A Vasvármegyei Múzeum „gróf Széchenyi Rezső gyűjteménye". In: Dr. Várady Imre (szerk.): Vasvármegye és Szombathely város kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum II. évkönyve, 1926-27. Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesületének kiadása, Szombathely, 1927. A történelem előtti idők fémkohászata, Természettudományi Közlöny, 1928. 60. kötet, 13-14. szám, 476-480. KÉZIRATOK, LEVELEZÉS Vas Megyei Levéltár, Szombathely. Chernel-Miske családi iratok, XIII-5. fond, 5-10. doboz Miske Kálmán kéziratai a szombathelyi Savaria Múzeum Régészeti Adattárában, RA 232 sz. 3. doboz, RA 239. sz. 1. és 2. doboz Miske Kálmán iratai (levelezései, kéziratai) a szombathelyi Savaria Múzeum helytörténeti adattárában található régi iratanyagból, 1910-1943 között (Leltározatlan, csak iktatószámokkal ellátva). Miske Kálmán iratai a kőszegi Jurisich Miklós Múzeum helytörténeti adattárában Miske-Gerstenberger család levéltára 1811-1950, Szombathelyi Levéltár, XIII. 26 fond, 5. doboz Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárából: Kőszeg város Polgármesteri Hivatalának iratai: közigazgatási iratok mutatói, 1901-1943, V/73/b jelzetű dobozok; X. 203. Kőszegi Vöröskereszt Egyesület: jegyzőkönyvek, 1914-1916. Mikrofilmek Körmend és Vidéke 1904, Kőszeg és vidéke 1903, Vasvármegye, 1900; 1902-1904. Internetes forrás Radixindex: adatbázisok a családtörténet és a helytörténet kutatóinak. http://www.radixforum.com/vezeteknevek/miske/ ANINA VÁGUSZ DAS LEBEN UND DIE WISSENSCHAFTLICHE TÄTIGKEIT DES BARONS KÁLMÁN MISKE VON MAGYARCSESZTVE (1 860-1943) Dieser Artikel soll die facettenreiche Laufbahn und die weit reichenden Aktivitäten des Kálmán Miske vorstellen. Unter Anderem werden seine berühmten und bedeutenden Ausgrabungen (Velem Sankt Vid, Gebiet des unteren Donau etc.), seine „bahnbrechenden" Methoden und erneuernden Ansichten, sowie seine Rolle als Museumsgründer und Verwalter behandelt. Ihm ist es zu verdanken, dass die ungarische Archäologie auf europäisches Niveau gehoben wurde. Er trug dazu durch die Teilnahme an zahlreichen Konferenzen im Ausland bei. Anlass zur Erinnerung gibt nicht nur sein 150. Todestag, sondern auch die Größe seiner Person und Geistes. 67