Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

MÚZEUMTÖRTÉNET - Zágorhidi C. Balázs: Új múzeum a régi falak között - új szakmai profilok kialakítása a Vasvári Helytörténeti Múzeumban, 1999-2009

sava ßia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 119-143 Szombathely, 2010 ZÁGORHIDI CZIGÁNY Balázs Új MÚZEUM A RÉGI FALAK KÖZÖTT ÚJ SZAKMAI PROFILOK KIALAKÍTÁSA A VASVÁRI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUMBAN 1999-2009 A vasvári múzeum - egy kevés konkrét emlékkel rendelke­ző II. világháború előtti kezdeményezés után - 1951-ben mint Járási Múzeum jött létre, részben az 1948-1951 kö­zött folytatott vasvári régészeti kutatások leletanyagá­nak, részben pedig a jeles vasvári közéleti személyiség és régiséggyűjtő, Németh Antal gyűjteményének elhe­lyezésére. A múzeumot 1965-ben bekövetkezett haláláig Németh Antal vezette, majd munkáját Szakály János he­lyi történelemtanár vette át, már mint a Vas Megyei Mú­zeumok Igazgatósága tiszteletdíjas külső munkatársa. A múzeum kezdetben az egykori szolgabírói hivatalban működött, majd 1960-ban átköltözött az egykori kolostor épületébe, ahol az emeleti szinten - a szükséglakások között - egy helyiséget kapott. Ettől kezdve a múzeum sorsa szorosan összefonódott a kolostor sorsával. 1975-ben Szakály János kezdeményezésére az eme­leti szint egyik szárnyát teljes egészében a múzeum ren­delkezésére bocsátották, ahol új állandó kiállítás létesült és raktárakat is kialakítottak. A múzeum ekkor diplomás szakalkalmazott vezetőt kapott, s a továbbiakban mint „egyszemélyes" múzeum, a megyei igazgatóság tagin­tézményeként folytatta munkáját. A kezdeti sikerek után azonban az új intézmény elvesztette lendületét, a soro­zatos személyi és anyagi konfliktusok során lassan leépült: a kiállítás lepusztult, a kiszolgáló helyiségek mű­szaki állapota leromlott, a gyűjtemények szétzilálódtak, minek következtében a múzeum vezetőjét a nyolcvanas évek végén elbocsátották. A múzeum újjászervezésének feladatát Gerse János, az 1988-ban megszűnt szombat­helyi Forradalmi Múzeum igazgatója kapta meg, aki egészségi állapota miatt csak a kezdeti lépéseket tudta megtenni. 1 Hasonló sors jutott a kolostornak is. A hatvanas évek elején felújított épület 1985-re olyan állapotba került, hogy helyreállítása elodázhatatlannak tűnt. A munkála­tok műemléki kutatással kezdődtek, amelyek szenzációs eredményt hoztak: a korábban középkori alapokon épült egyszerű barokk épületegyüttesről kiderült, hogy Ma­gyarország legrégebbi, ma is álló kolduló rendi - azaz do­monkos, ferences, ágostonos - kolostora (HARIS 1994.). A szenzációs felfedezést azonban nem követte felújítás, ugyanis a szocialista rendszer összeomlásával szertefosz­lottak az épület kulturális centrummá alakításának tervei. Az épület lecsupaszított falakkal, lelakott állapotban, részben kiürítve érte meg a rendszerváltást - komoly feladatot tartogatva a leendő tulajdonos számára. Magam 1991-ben - friss történelem-latin szakos diplo­mával - kerültem a vasvári múzeumba és 1992-ben vet­tem át a múzeum vezetését, a megyei múzeumigazga­tótól a helytörténeti és néprajzi gyűjtemény rendezését és egy helytörténeti kiállítás előkészítését kapva felada­tul. Munkához látva, az első helytörténeti kiállítás meg­1 A múzeum ötvenéves történetét és annak előzményeit 2001-ben időszaki kiállításon mutattuk be: 50 éves a Vasvári Múzeum - dokumentumok a múzeum életéből. 2001. szeptember 30. - október 31. 1. kép. A kolostor és művelődési ház a helyreállítások előtt Abbildung 7. Kloster und Kulturhaus vor der Restaurierung 287

Next

/
Oldalképek
Tartalom