Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - Brauer-Benke József: A frikciós dobok története és típusai

BRAUER-BENKE József szik, amely nem kis fantáziával frikciós dobnak is vélhető. Mivel a zenész a kezében tartott hosszúkás pálcát oldal irányból tartja a fazék fölé, erősen kétséges hogy valóban frikciós dobról lenne szó. Ezzel szemben egy a 720-760 körüli időszakra datált Vespasianus zsoltárban a császárt és muzsikusait ábrázoló kéziraton (2. kép) a rottán játszó Dávid király mellett álló zenészek valószínűsíthető, hogy frikciós dobokon játszanak. Mivel a lenti alakok tapssal kísérik a császár játékát, és a két oldalán álló kürtösök és trombitások szintén zenei kísértetet szolgáltatnak, valószínű hogy a császár mellett álló két alak is valamilyen zenei szolgáltatást nyújt. A kezükbe levő pálcaszerű rúd egy kisebb és egy nagyobb tárgyban végződik, ezért feltételezhető, hogy két különböző méretű frikciós dob látható. A frikciós dob legkorábbi igazolt európai jelenléte (1429. február 29.) Spanyolországból származik, ahol a hangszertípust a farsangi énekes adománygyűjtő jókívánságok kíséretéhez használták (DONOSTIA 1947.124). Szintén 15. századból ismert Katalóniából a Santa Maria de Morella templom gótikus kóruslépcsőjén található karácsonyi időszakot bemutató kőszobor, amely egy frikciós dobon játszó pásztort ábrázol (VIOLANT Y SAMORRA 1954. 331). A frikciós dob katalán elnevezése a sambomba vagy simbomba, amely rokonítható a spanyol zombombo elnevezéssel. Ezenkívül elterjedt még a ximbombo elnevezés is, illetve egy katalán kifejezés a cadup. Ez utóbbi 2. kép. Vespasian zsoltár 720-760. Dávid király és zenésztársai Abbildung 2. Vespasian Psalm 720-760. König David und seine Musiker a villancos karácsonyi népi tánc ritmuskísérő frikciós dobjának az elnevezése. Eltérően a spanyol zambom bától a katalán sambomba membránja nyúlbőrből készült, amelybe szintén nádpálcát kötöztek és egy vizeskorsó száját fedték le vele. Baszkföldön szintén ismerik a frikciós dobokat. A baszk elnevezésük az eltzabor vagy eltzagor. A frikciós dob portugál elnevezése az arab-mór eredetű alcatroz (KRETZENBACHER 1966. 89). A hangszertípus arab-mór eredete ellen szól, hogy az eddigi adataink szerint ÉszakAfrikában nem maradtak fenn frikciós dobtípusok. Ezért a portugál elnevezés eredetileg nem ennek a hangszertípusnak az elnevezése lehetett vagy a hangszertípus a későbbiekben kihalt erről a területről. Amennyiben a frikciós dobok pálcával megszólaltatott változata feketeafrikai területről kerültek volna Európába, akkor az csak az arabok (mórok) által közvetve történhetett, mert a legkorábbi spanyol megjelenése még a spanyol és portugál földrajzi felfedezéseknél korábbra datálható. A frikciós dobok ókori babiloni és neolitikus európai jelenléte, illetőleg az észak-afrikai elterjedtség hiánya miatt a hangszertípus fekete-afrikai eredetének kicsi a valószínűsége. A frikciós dobok néhány dörzsöléssel is megszólaltatott nyugat-afrikai típustól eltekintve, jellemzően közép- és dél-afrikai elterjedést mutatnak (BRAUERBENKE 2007. 70). Az egyik jellegzetes dél-afrikai frikciós dob, az ingungu eredetileg nem dörzsöléssel, hanem ütéssel megszólaltatott típus lehetett (KIRBY 1968. 28). Mivel a hangszertípus pálcája eltérően az európai frikciós doboktól, nincs a membránba rögzítve nem kizárt, hogy az ingungu helyi fejlődés eredménye és a frikciós dobok korai formáját képviseli (BALFOUR 1907). Valószínűsíthető, hogy a fekete-afrikai frikciós dobok az ütött membranofon dob típusokból fejlődhettek ki. Ezt az elméletet látszik alátámasztani a prekolumbián maja frikciós dobtípusok felfedezése, amely arra utalhat, hogy a frikciós dob típusok egymástól függetlenül a mély tónusú hangok iránti igények miatt alakulhattak ki. Úgy tűnik a különböző frikciós dobtípusokat eredetileg a rituális állathang imitációk miatt fejleszthették ki. Európában a bika, Afrikában a leopárd és Amerikában a jaguár hang rituális megjelenítése volt a cél (DONAHOUE 2000). A hangszertípus elnevezése magyar nyelvterületen a legtöbbször hangutánzó, mint a szötyök, höppögtető 258