Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - Kemény Katalin: Az Őrségi táj- és népkutató tábor szalafői házlapjai

savaßia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 181-227 Az Őrségi Táj-és Népkutató Tábor szalafői házlapjai tebb magyar nóta, és 1-2 szalafőinek látszó rendes dal. Ez különben az egész fiatalságnál általános. Pedig Ferencz Irma még az egyszerűbb lányok közül való. Szívesen dolgozik. Sőt talán ő az egyedüli az itteni fiatal lányok közül, akit nem kopott el a divathóbort. Nem jár városiason kalapbon, hanem csak fejkendőben. Nem irtózik a porasztmunkától sem. Pusztaszer 67. Érzem, hogy a ház belső díszítése elszakadt az ízléstől, megértéstől, díszítenek azzal, amit könnyen megkapnak. Példa erre az ízléstelenül nyomott falvédők elterjedése. (Az esztétikai nevelés hiányának megmutatkozására volt ez példa.) Még dalok, népszokások gyűjtéséről szinte minden szerről van adat, addig a nyelvészeti megfigyelések három kivételével a Felsőszerre koncentrálódnak. Az erre irányuló megjegyzéseket ugyanaz a személy írta a házlapok végére, általában nem egyezett meg az alapadatok kérdezőjével. Az adatlapokon kevesebb utalás történik az emberek tárgyi környezetére. Elsősorban a lakóház helyiségeinek számát jegyzik le a kutatók, és a környezet tisztaságára vonatkozóan tesznek megjegyzéseket. Megtudjuk viszont azt is, hogy a 1920-as évek végén, 30as években több kerített házat is lebontottak, mert régiesnek tartották. Több házlapon szerepel utalás a trágya elhelyezésére. Legtöbbször az udvar közepén található, de megemlítik azt is, ha a ház végében helyezték el. A gyűjtés idején történő munkákat is lejegyezték: Pityerszer 135. Éppen almabort készítettek, az almát vályúban összetörték és préselték. Pityerszer 140. Épen csépelés von a háznál, otthon van ezen Felsőszerről a fia, és menye. Igen sokan segítenek. Több megjegyzés a terhekre, adóra vonatkozott. A gyűjtők több alkalommal az egyes emberek adósságát, tartozását is lejegyezték. 185