Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
NÉPRAJZ - Nagy Zoltán: Őrségi táj- és népkutató tábor Szalafő - Őriszentpéter, 1940-1941
savaßia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 145-179 Örségi Táj- és Népkutató Tábor Szalafő-Őriszentpéter, 1940-1941 A Néprajzi Múzeum Térképtára 5 2 őriz egy eredeti kézzel rajzolt pausztérképet, amelynek felirata: Őriszentpéter művelési térképe 1941. aug. Készítette: Dancs László, Pulay Gyula. A szerek földrajzi nevein túl az a térkép érdekessége, hogy a szerzők a határnevek feltűntetése mellett 5 3 jól körülhatároltan jelzik rajta például az „Ebháton" a gyümölcsösöket, szőlőket; valamint a hajdina, kukorica és a köles vetésterületét. Az EA. 7818. szám alatt Kiss Sándor [polgári iskolai tanárképzős] gyűjtőfüzetének kelte 1941. augusztus. Tartalma szerint „Vegyes néprajzi gyűjtés, főleg babonák, szokások. Gyűjtés helye Őriszentpéter, terjedelme 77 p." Az 1947. dec.1-én kelt, Kovács Péter által hitelesített gépelt iratrendezés szövegének 9. pontja megemlíti, hogy Kiss Sándornak 1941. VIII. 29-én kelt kötelezvénye arról szól, hogy őriszentpéteri gyűjtésének anyagát október 1-ig beszolgáltatja. Ez nyilván meg is történt, hiszen kéziratát időben leadva később már a Néprajzi Múzeumba került. Erdős János 1941. október elsejéig le nem adott dolgozata a harmadik közvetett bizonyság az őriszentpéteri néprajzi gyűjtőtábor második évének létezéséről. Negyedik tanúként Kardos László is az Országos Tájés Népkutató Intézet által két meghirdetett nyári időszakra (1940, 1941) emlékezik (KARDOS 1943. 3). A Vasvármegyei Múzeum 1941. évi jelentésében leírtak sieünt: 5 4„június, július és augusztus folyamán több ízben összesen mintegy négyheti vendvidéki tanulmányúton voltam." E mondat azt jelenti, hogy ebben az évben Pável Ágoston nem vett részt a Táj- és Népkutató Intézet őrségi táborának munkájában. 5 5 Az 1940. augusztus 6-28. között 20 fővel: 14 diák és hat tanár részvételével lezajlott szalafői tábor szervezéséről, kitűzött céljairól, a gyűjtők felkészültségéről, technikai felszereltségéről ugyancsak keveset tudunk, noha Viski Károly, Győrffy György, Várkonyi Nándor Pável Ágostonhoz írt leveleiből (S. PÁVEL 1999. 27-46; VÁRKONYI 2006. 419) kiderült, hogy a Savaria Múzeum Néprajzi Tárának őre együttműködött a gyűjtőtábor helyének kijelölésében, a tábor vezetésében is vállalt feladatokat, noha ténylegesen nem ő irányította, pénzelte azt, inkább hasznát látta az együttműködésnek a régebb óta tervezett őrségi monográfia megírásához. Más táborok működési technikájából [1939. Kiskunhalas, 5 6 1 9 4 2. Kopács, Tálasi István, 1942 Ugocsa megyei gyűjtés Mády Zoltán vezetésével] azonban következtethetünk, esetenként visszakövetkeztethetünk a szalafői tábor működésére is. Nagy-lványi Fekete Magda élményszerű beszámolójából tudjuk, hogy „ A kutatást - főként Mády tanár úr vezetésével - hosszú előkészítő tanfolyam előzte meg. Mindnyájan úgy mentünk a helyszínre, hogy már átrágtuk magunkat a fellelhető irodalmakon és statisztikákon. Az első tábor előtt volt egyhetes eligazítás, majd szétrajzottunk a megyébe. 2-3 diákhoz 2-5 község tartozott. ...A kutatott községek egész lakosságáról kitöltöttük az előre nyomtatott »családi lapokat«. Ezen három nemzedék születési helye, ideje, iskolázottsága, anyagi helyzete, társadalmi elhelyezkedése a faluban, fő-és mellékfoglalkozása, vallása stb. szerepelt. A telekkönyvívekből kiírtuk a birtokviszonyokat, azok közelmúltbeli változásait. Az anyakönyvekből [egyháziakból is] sok évre visszamenő születési és halálozás gyakoriságokat számítottunk. Feljegyeztük a helyi földrajzi neveket. A térképészek sorra járták a falvakat és elkészítették a háttértérképeket. Gyűjtöttünk helyi szólásmondásokat, meséket, babonákat, bájolást, népi gyógyítást, csalimeséket, boszorkánytörténeteket, betlehemes játékot. Még a temetők kopjafáiról is készítettünk feljegyzéseket" (NAGY-IVÁNYI FEKETE 1986. 28). Katona Imre visszaemlékezése pedig Tálasi István a Táj- és Népkutató Intézet tanára, tudományos munkatár52 Nagynyíres, Csernec, Telekvégföld, Baksa, Gombászó, Kósavölgy, Vendégszél, Galambos, Piharc szer, [Piharc szeren kerített ház!] Alszeg, Siska, Templom, Keserű, Kovács szer, Bakon, Nyíres, Csepeles, Sárkányhegy, Szarkahegy, Söprűs, Híberdő, Mogyorós, Ebhát, Tóhegy, Szálas, Nagy fenyős, Hamadi völgy, Barkás tó. 53 Savaria Múzeum Történeti Adattára 1941. dec.31. Pável Ágoston jelentése a Néprajzi Tár működéséről és állapotáról az 1941. naptári évben. 54 Különös, hogy 1941-ben Kardos László is vendvidéki gyűjtőkörúton volt ebben az időben (POGÁNY 2005. 171). 55 A kiskunhalasi tábor érdekessége, hogy ennek szervezésében aktívan közreműködött Győrffy István és Erdei Ferenc is. A gyűjtőfüzetekből kiderül, hogy a tábor résztvevői több csoportra oszlottak. „Az egyik résztvevő... szociográfus, közgazdász és néplélektani csoportról írt, míg egy másik ... megemlékezik egy... közigazgatási és szociál politikai csoportról,..., de voltak speciális érdeklődésű csoport-résztvevők is, akik például kifejezetten nyelvészeti gyűjtést végeztek, vagy Popp László etnográfus vezetésével népi jogszokásokat gyűjtöttek. A táborban több ismert kutató (Bakó Elemér, Kádár Zoltán, K. Kovács Péter, Mády Zoltán, Tálasi István) is részt vett (GRANASZTÓI 2009. 100). „ Feltehetően javasolt volt egyes témák megfigyelése- összhangban Erdei előadásával - mint például a táplálkozási szokások, a kulturális viszonyok (rádióhallgatás, újságolvasás, könyvek) a cselédekhez-munkásokhoz való viszony, a vallás stb. Érdekes módon több la'rásban is felbukkannak a politikai nézetek, ami szintén tudatos kérdésekből is eredhet." - írta Granasztói Péter a Kiskunhalasi tanyai naplók című, már idézett dolgozata 103. lapján. A szalafői (1940) tábor gyűjtőfüzeteiben is e kérdések megválaszolását találjuk, így feltételezzük, hogy a felkészítők egységes gyűjtői szemlélet kialakítására törekedtek. 56 E kötetről Pável régi barátja, tordai pályatársa, nagyhírű egyetemi tanár írt a Vasi Szemlében ismertetőt. VSZ. 1938. 5. évf. 5-6. sz. 362-363. p. 155
